Felvételi 2020: ezekre a szakokra kerülhettek be emelt szintű érettségi nélkül

Van-e olyan szak, amelyen nem érvényes az emelt szintű érettségi követelménye? Itt vannak a tudnivalók.

  • Eduline

A 2020-as felvételin már csak az kerülhet be alap- és osztatlan képzésre, akinek van legalább egy emelt szintű érettségije.

Ugyanakkor, ha olyan szakra jelentkeztek, amelyen a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga alapján állapítják meg, nem kell teljesítenetek ezt a követelményt. Ilyen például az edző alapképzési szak, a művészet és művészetközvetítés képzési terület szakjai, illetve azok a kétszakos osztatlan tanár szakok, amelyeknél csak gyakorlati vizsga van.

A többi szakon az előfeltételt kiválthatjátok felsőoktatási felvételi szakmai vizsgával, ha az adott tárgyból a kétszintű érettségi bevezetése előtt vizsgáztatok, illetve ha egyes külföldi országokban kiállított érettségi bizonyítvánnyal rendelkeztek. A követelményt a bevizsgálási eljárás során emelt szintűként elismert külföldi érettségi vizsgatárggyal is kipipálhatjátok.

Ha diplomával, azaz felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkeztek, mentesülhettek az emelt szintű érettségi követelménye alól, de felvételi összpontszám csak akkor számolható az oklevélből, ha az adott szakon a felsőoktatási intézmény így dönt - ezért ennek külön kell utánajárnotok. Fontos, hogy a felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél nem számít felsőfokú végzettségnek, így azzal nem válthatjátok ki az emelt szintűt.

A 2020-as felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Milyen feltételekkel kerülhettek be egyetemre, főiskolára 2020-ban? Itt a teljes lista

Mit kell teljesítenetek a 2020-as felsőoktatási felvételin ahhoz, hogy bekerüljetek a kiválasztott szakra? Ezeknek a feltételeknek kell megfelelnetek.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.