Jó hír a középiskolásoknak: újra lehet előrehozott érettségit tenni természettudományos tárgyakból

A kormány határozata alapján a jövőben azon érettségi tárgyakból, amelyek tanítása a középiskola helyi tanterve szerint befejeződik, a diákok a következő vizsgaidőszakban - akár ősszel is - előrehozott érettségi vizsgát tehetnek - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma kedden az MTI-vel.

  • Eduline/MTI

Ahogy beszámoltunk róla, módosult az érettségi vizsga szabályairól szóló kormányrendelet, a következő vizsgaidőszaktól újra lehet majd előrehozott vizsgát tenni természettudományos tantárgyakból is, és nem csak a tavaszi vizsgaidőszakban.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) közleménye szerint azon tantárgyakból - ilyen például földrajz -, amelyek tanítása a tizedik évfolyamon lezárul, az azt követő őszi vizsgaidőszakban vagy az az utáni vizsgaidőszakokban előrehozott érettségit lehet tenni.

Az elmúlt években előrehozott érettségire kizárólag idegen nyelvekből és informatikából volt lehetőség, a tizedik évfolyam elvégzése után - emlékeztetett a szaktárca. Előrehozott vizsgát csak a tavaszi vizsgaidőszakban lehetett tenni - ez is módosul.

A módosítást az Országos Diákparlament kezdeményezte azzal a szándékkal, hogy több vizsgatárgyból váljon lehetővé az előrehozott érettségi vizsga megszerzése, így a diákok hatékonyabban készülhessenek a felsőoktatási felvételire. A módosítással az érettségi nehézsége nem változik, ugyanakkor az eltérő időpontban letehető vizsgák miatt több idő marad a felkészülésre - írták.

Idegen nyelvekből továbbra is kizárólag a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőző első vagy második tanév vizsgaidőszakaiban tehettek előrehozott vizsgát.

Változtak a pontszámítási szabályok: kalkulátor a 2020-as felvételihez

A középfokú nyelvvizsga követelményét eltörölték, a kötelező emelt szintű érettségi viszont megmaradt. Pontszámító kalkulátorunkkal megtudhatjátok, hány pontot szerezhettek a 2020-as felsőoktatási felvételin.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.