Mi a jellemző a két tanítási nyelvű iskolák működésére? Hogyan lehet nyelvvizsgát szerezni érettségivel, és milyen a felvételi ezekben az intézményekben? Fontos információk következnek középiskolába felvételizőknek.
Közeledik a középiskolai felvételi központi írásbeli vizsgájára jelentkezés határideje, a gimnáziumok és szakgimnáziumok több mint fele kötelezővé tette ezt a vizsgát. A középiskolai felvételi során az iskolák többféle módon rangsorolhatják a jelentkezőiket. Milyen szabályok vonatkoznak a két tanítási nyelvű (kéttannyelvű) középiskolákra? És hogy néz ki az oktatás ezekben az intézményekben?
A kéttannyelvű iskolák közül sok nyelvi előkészítő évfolyamot is indít, vagyis a teljes képzés 1+4 éves. Az első, célnyelvi év végén célja az oktatásnak, hogy a diákok a nyelvtudásukat illetőleg már B1-es szintig eljussanak. Ezt tovább véve, a későbbiekben a B2-es, sőt a C1-es szint is kitűzött cél lehet. Éppen ezért magas a nyelvi órák száma ezekben az intézményekben, valamint egyes tantárgyakat (összesen három tárgyat) is célnyelvi nyelven tanítanak - ezekből az iskola felkészíti őket, hogy az érettségi vizsga követelményeire közép- és emelt szinten is felkészülhessenek. Ezenkívül minden ilyen iskolában tanít legalább egy anyanyelvi tanár is.
Nyelvvizsga érettségivel
Aki végül két tanítási nyelvű iskolában végez, általában emelt szinten fog érettségizni idegen nyelvből, és/vagy adott tárgyból idegen nyelven, amelyből ha megfelelő eredményt szerez, egyszerre kaphat nyelvvizsga-bizonyítványnak megfelelő dokumentumot is. Aki legalább 60%-ot ért el, és másik két vizsgatárgyból célnyelven sikeres, legalább középszintű vizsgát tett,
felsőfokú (C1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratot is kap.Az a diák, aki pedig szintén eléri 60%-ot, (de nem vizsgázik két tárgyból idegen nyelven sikeresen), az középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsgát kap. Ugyanakkor B1-es nyelvvizsgát is lehet szerezni: 40-59% elérése esetén.
Milyen a felvételi?
A felvételizők nyelvtudását a szóbelin tesztelhetik. Ezentúl adott intézmények a már említett központi írásbeli vizsgát is kérhetik, ennek külön-külön kell utánanézni.
Milyen lesz a középiskolai felvételi írásbeli vizsgája? Itt vannak a szabályok
December 6-ig jelentkezhetnek a középiskolai írásbeli felvételi vizsgákra a negyedik, hatodik és nyolcadik évfolyamos általános iskolások: a diákokra januárban nagy próbatétel vár, kétszer negyvenöt perc alatt ugyanis tíz-tíz matematikai és magyar nyelvi feladatot kell megoldaniuk.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
