Mi a jellemző a két tanítási nyelvű iskolák működésére? Hogyan lehet nyelvvizsgát szerezni érettségivel, és milyen a felvételi ezekben az intézményekben? Fontos információk következnek középiskolába felvételizőknek.
Közeledik a középiskolai felvételi központi írásbeli vizsgájára jelentkezés határideje, a gimnáziumok és szakgimnáziumok több mint fele kötelezővé tette ezt a vizsgát. A középiskolai felvételi során az iskolák többféle módon rangsorolhatják a jelentkezőiket. Milyen szabályok vonatkoznak a két tanítási nyelvű (kéttannyelvű) középiskolákra? És hogy néz ki az oktatás ezekben az intézményekben?
A kéttannyelvű iskolák közül sok nyelvi előkészítő évfolyamot is indít, vagyis a teljes képzés 1+4 éves. Az első, célnyelvi év végén célja az oktatásnak, hogy a diákok a nyelvtudásukat illetőleg már B1-es szintig eljussanak. Ezt tovább véve, a későbbiekben a B2-es, sőt a C1-es szint is kitűzött cél lehet. Éppen ezért magas a nyelvi órák száma ezekben az intézményekben, valamint egyes tantárgyakat (összesen három tárgyat) is célnyelvi nyelven tanítanak - ezekből az iskola felkészíti őket, hogy az érettségi vizsga követelményeire közép- és emelt szinten is felkészülhessenek. Ezenkívül minden ilyen iskolában tanít legalább egy anyanyelvi tanár is.
Nyelvvizsga érettségivel
Aki végül két tanítási nyelvű iskolában végez, általában emelt szinten fog érettségizni idegen nyelvből, és/vagy adott tárgyból idegen nyelven, amelyből ha megfelelő eredményt szerez, egyszerre kaphat nyelvvizsga-bizonyítványnak megfelelő dokumentumot is. Aki legalább 60%-ot ért el, és másik két vizsgatárgyból célnyelven sikeres, legalább középszintű vizsgát tett,
felsőfokú (C1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratot is kap.Az a diák, aki pedig szintén eléri 60%-ot, (de nem vizsgázik két tárgyból idegen nyelven sikeresen), az középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsgát kap. Ugyanakkor B1-es nyelvvizsgát is lehet szerezni: 40-59% elérése esetén.
Milyen a felvételi?
A felvételizők nyelvtudását a szóbelin tesztelhetik. Ezentúl adott intézmények a már említett központi írásbeli vizsgát is kérhetik, ennek külön-külön kell utánanézni.
Milyen lesz a középiskolai felvételi írásbeli vizsgája? Itt vannak a szabályok
December 6-ig jelentkezhetnek a középiskolai írásbeli felvételi vizsgákra a negyedik, hatodik és nyolcadik évfolyamos általános iskolások: a diákokra januárban nagy próbatétel vár, kétszer negyvenöt perc alatt ugyanis tíz-tíz matematikai és magyar nyelvi feladatot kell megoldaniuk.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
