Középiskolai felvételi: így működnek a két tanítási nyelvű iskolák

Mi a jellemző a két tanítási nyelvű iskolák működésére? Hogyan lehet nyelvvizsgát szerezni érettségivel, és milyen a felvételi ezekben az intézményekben? Fontos információk következnek középiskolába felvételizőknek.

  • Eduline

Közeledik a középiskolai felvételi központi írásbeli vizsgájára jelentkezés határideje, a gimnáziumok és szakgimnáziumok több mint fele kötelezővé tette ezt a vizsgát. A középiskolai felvételi során az iskolák többféle módon rangsorolhatják a jelentkezőiket. Milyen szabályok vonatkoznak a két tanítási nyelvű (kéttannyelvű) középiskolákra? És hogy néz ki az oktatás ezekben az intézményekben?

A kéttannyelvű iskolák közül sok nyelvi előkészítő évfolyamot is indít, vagyis a teljes képzés 1+4 éves. Az első, célnyelvi év végén célja az oktatásnak, hogy a diákok a nyelvtudásukat illetőleg már B1-es szintig eljussanak. Ezt tovább véve, a későbbiekben a B2-es, sőt a C1-es szint is kitűzött cél lehet. Éppen ezért magas a nyelvi órák száma ezekben az intézményekben, valamint egyes tantárgyakat (összesen három tárgyat) is célnyelvi nyelven tanítanak - ezekből az iskola felkészíti őket, hogy az érettségi vizsga követelményeire közép- és emelt szinten is felkészülhessenek. Ezenkívül minden ilyen iskolában tanít legalább egy anyanyelvi tanár is.

Nyelvvizsga érettségivel

Aki végül két tanítási nyelvű iskolában végez, általában emelt szinten fog érettségizni idegen nyelvből, és/vagy adott tárgyból idegen nyelven, amelyből ha megfelelő eredményt szerez, egyszerre kaphat nyelvvizsga-bizonyítványnak megfelelő dokumentumot is. Aki legalább 60%-ot ért el, és másik két vizsgatárgyból célnyelven sikeres, legalább középszintű vizsgát tett,

felsőfokú (C1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratot is kap.

Az a diák, aki pedig szintén eléri 60%-ot, (de nem vizsgázik két tárgyból idegen nyelven sikeresen), az középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsgát kap. Ugyanakkor B1-es nyelvvizsgát is lehet szerezni: 40-59% elérése esetén.

Milyen a felvételi?

A felvételizők nyelvtudását a szóbelin tesztelhetik. Ezentúl adott intézmények a már említett központi írásbeli vizsgát is kérhetik, ennek külön-külön kell utánanézni.

Milyen lesz a középiskolai felvételi írásbeli vizsgája? Itt vannak a szabályok

December 6-ig jelentkezhetnek a középiskolai írásbeli felvételi vizsgákra a negyedik, hatodik és nyolcadik évfolyamos általános iskolások: a diákokra januárban nagy próbatétel vár, kétszer negyvenöt perc alatt ugyanis tíz-tíz matematikai és magyar nyelvi feladatot kell megoldaniuk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.