Keresztféléves felvételi: mit tehettek, ha nem kerültök be egyetemre, főiskolára?

Január 23-án derül ki, ki kerül be egyetemre, főiskolára a keresztféléves felvételin. Milyen lehetőségeitek vannak, ha nem lesztek köztük? Itt vannak a tudnivalók.

  • Eduline

A keresztféléves felvételi jelentkezés már lezárult, a hitelesítést péntek éjfélig lehet elvégezni. Ezután már csak az esetlegesen hiányzó dokumentumokat kell pótolnotok, illetve egyes szakokon részt kell vennetek az alkalmassági vagy gyakorlati vizsgán. A teendőkről itt olvashattok. 

A ponthatárokat január 23-án húzzák, vagyis ekkor derül ki, hogy elkezdhetitek-e az adott szakot februárban - az előző évek ponthatárait itt találjátok, azt pedig, hogy mely szakokon lehet a legnagyobb verseny számítani, itt nézhetitek meg. Összegyűjtöttük a legfontosabb kérdéseket arra az esetre, ha nem kerülnétek be.

Mit tehettek, ha nem értetek egyet a felvételi döntéssel?

A felvételi eljárás során akkor tehettek - dokumentumokkal igazolt - kifogást, ha nem kaptátok meg például a hiánypótlási felszólítást, vagy annak önhibátokon kívül nem tudtatok eleget tenni

A besorolási döntésről szóló határozattal szemben, annak közlésétől számított 15 napon belül, jogszabálysértésre hivatkozva közigazgatási pert indíthattok az Oktatási Hivatal ellen. A keresetlevélben foglaltakat először az Oktatási Hivatal vizsgálja meg, és ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sértett, azt – egy alkalommal – módosíthatja vagy visszavonhatja. Ezután az OH a keresetlevelet a benyújtásától számított 15 napon belül az ügy irataival együtt a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz továbbítja, amely 45 napon belül hoz döntést.

Az alkalmassági vizsga, a felsőoktatási felvételi szakmai vizsga vagy a gyakorlati vizsga eredményével, illetve a felsőoktatási intézmény felvételi döntésével kapcslatban az adott felsőoktatási intézmény vezetőjéhez fordulhattok írásban benyújtott jogorvoslati kérelemmel. Ennek részleteit az egyes egyetemek, főiskolák szabályozzák. Az oklevelek és bizonyítványok továbbtanulási célú elismerése ügyében hozott határozatok ellen önálló jogorvoslatot kérhettek, a határozatban megjelölt módon.

A lehetőségekről itt, a felvételi tájékoztatóban olvashattok részletesen.

Van pótfelvételi?

Nincs - az általános felvételi eljárással szemben a keresztféléves felvételi csak egykörös.

Mikor lehet legközelebb jelentkezni egyetemre, főiskolára?

A 2020. szeptemberében induló képzésekre február 15-ig jelentkezhettek majd, a felvételi tájékoztatót december 19-20. körül hozzák nyilvánosságra. A felvételizők örömére a kötelező középfokú nyelvvizsga követelményét eltörölték, egy emelt szintű érettségi nélkül ugyanakkor - néhány kivétellel - egy alap- vagy osztatlan szakra sem lehet majd bekerülni. A 2020-as felvételivel és a pontszámítással kapcsolatos, folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.

Felvételi többletpontok: ezek a szabályok vonatkoznak a nyelvvizsgára és az emelt szintű érettségire

Milyen feltételekkel és mennyi többletpontot kaphattok nyelvtudásért, miután eltörölték a kötelező nyelvvizsgát a 2020-as felvételin? Mik az emelt szintű érettségivel kapcsolatos szabályok, és mi történik, ha ugyanabból a nyelvből van nyelvvizsgátok és érettségiket is? Itt vannak a részletek.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.