Felvételi határidők: ezek a legfontosabb teendők a jelentkezés után

A keresztféléves felvételi jelentkezési határideje november 15-én lejárt. Most összegyűjtöttük, milyen fontos feladat vár még a felvételizőkre a következő napokban és hónapokban. Íme a legfontosabb dátumok, és teendők.

  • Eduline

A jelentkezési határidő (2019. november 15.) lejárta után a hitelesítési határidőig már csak hitelesítésre van lehetőség. Az egyik legfontosabb dolog, hiszen a jelentkezésetek csak akkor érvényes, ha hitelesítitek is, amire legkésőbb november 20-ig van lehetőségetek. De hogyan lehet hitelesíteni?

Erre két lehetőségetek van:

ügyfélkapu regisztrációval, az E-felvételi felületén található hitelesítés funkció használatával a két rendszerbe történő párhuzamos bejelentkezés után a háttérben az úgynevezett természetes személyazonosító adatok egyeztetésével,

és az E-felvételi felületről nyomtatható hitelesítő adatlap segítségével is lehet hitelesíteni jelentkezését. A hitelesítő adatlapot nyomtatás után alá kell írnia és azt ajánlott küldeményként postáznia kell az Oktatási Hivatal (1443 Budapest, Pf. 220) címre. Ebben az esetben csak az olyan, kizárólag a 2020. évi keresztféléves eljáráshoz tartozó hitelesítő adatlap fogadható el, amely a rendszerben utoljára mentett adatokat tartalmazza - hívja fel a figyelmet a felvételi tájékoztató.

Dokumetumpótlás

A másik nagyon fontos feladat a dokumentumpótlás. Egyéni döntésetek, hogy a pontszámítást milyen eredmények alapján kezdeményezitek, ezért figyelni kell arra, hogy minden olyan dokumentumot benyújtsatok, amely alapján pontot szeretnétek számíttatni. A jelentkezési határidőig rendelkezésre nem álló dokumentumok benyújtásának határideje 2020. január 9.

Vizsgák és alkalmassági

Az osztatlan tanárképzéseken, a csecsemő- és kisgyermeknevelő, a tanító, óvodapedagógus és konduktor alapképzési szakokon, a művészeti alapszakokon és a mesterképzéseken különböző vizsgákon is meg kell felelniük a jelentkezőknek. A vizsgáról szóló értesítést, vagyis a vizsgabehívót az adott egyetem, főiskola küldi meg a jelentkező részére - ha ezt az első vizsga időpontja előtt egy héttel még nem kaptátok meg, érdeklődjetek az intézménynél. Ebben a táblázatban nézhetitek meg szakokra lebontva, hogy hol kötelező a vizsga, mikor tartják és kell-e fizetni érte. A vizsgadíjat a felsőoktatási intézmény számára kell befizetni, az ezzel kapcsolatos információkat a Felvi Egyetemek, főiskolák menüpontjában találjátok.

Keresztféléves felvételi pontszámítás: ezekért a versenyeredményekért kaphattok többletpontot

A keresztféléves felvételin is kaphattok többletpontot a művészeti és tanulmányi versenyeken, illetve a sportversenyeken szerzett eredményeitekért. Itt vannak a részletek.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.