A vizsgáról szóló értesítést, vagyis a vizsgabehívót az adott egyetem, főiskola küldi meg a jelentkező részére - ha ezt az első vizsga időpontja előtt egy héttel még nem kaptátok meg, érdeklődjetek az intézménynél. Ebben a táblázatban nézhetitek meg szakokra lebontva, hogy hol kötelező a vizsga, mikor tartják és kell-e fizetni érte. A vizsgadíjat a felsőoktatási intézmény számára kell befizetni, az ezzel kapcsolatos információkat a Felvi Egyetemek, főiskolák menüpontjában találjátok.
Osztatlan tanárképzés
Az osztatlan tanárképzésre jelentkezőknek pályalkalmassági vizsgálaton kell részt venniük, kivéve, ha pedagógusként dolgoznak - utóbbi esetben a foglalkoztatást kell igazolniuk. A vizsga két részből áll: az előzetesen megküldött motivációs levél alapján való beszélgetésből, illetve egy pedagógiai témájú szöveg alapján egy konkrét nevelési helyzet értelmezéséből, véleményezéséből vagy a jelölt által szabadon választott pedagógiai jellegű olvasmány megvitatásából.
A jelentkezőknek emellett nyilatkozniuk kell arról, hogy nincs a tanulmányokat és a szakmai gyakorlatot akadályozó betegségük. Az alkalmassági vizsgára egy helyen, a jelentkezési sorrend szerinti első intézményben kerül sor, ennek az eredménye minden megjelölt szakra érvényes. Aki nem felel meg az alkalmassági vizsgán, nem vehető fel osztatlan tanárképzésre - áll a Felvételi tájékoztatóban, amelyben részletes tájékoztatót találtok a különböző típusú tanárképzésekről.
Milyen szakokon kötelező még a felvételi vizsga?
Alkalmassági vizsgát kell tenniük a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szakokra jelentkezőknek is: egy motivációs beszélgetés keretében állapítják meg a beszédakalmasságot, emellett pedig egészségügyi igazolásra is szükség van.
A tanító, óvodapedagógus és konduktor alapképzési szakokra felvételizőknek ének-zenei, testi és beszédalkalmassági vizsgát kell tenniük a behívó intézményben - ennek az eredményét a többi jelentkezési hely is elfogadja. A nemzetiségi tanító és óvodapedagógus alapképzési szakokra jelentkezők számára nyelvi alkalmassági vizsga is van. Ezekről itt olvashattok részletesen.
A művészeti alapszakokra jelentkezőknek alkalmassági vizsgát és a főtárgyból gyakorlati vizsgát kell tenniük.
A mesterképzésekre jelentkezőknek szóbeli és/vagy írásbeli felvételi vizsgán kell részt venniük, amelyekből a felvételi pontok legalább egy részét számolják. A mesterszakos felvételin maximum 100 pontot szerezhettek, a rangsorolás módját az egyetem határozza meg: a részleteket itt olvashatjátok.
A keresztféléves felvételire november 15-ig jelentkezhettek: folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.
Akár a keresztféléves felvételiben, akár jövőre jelentkeztek egyetemre vagy főiskolára, akkor ezeket a jelöléseket, érdemes már most ismernetek. Összegyűjtöttük a legfontosabb jeleket és rövidítéseket. Íme egy magyar-magyar szótár a felvételizőknek.
|
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
