Milyen pontokkal lehetett a tavalyi, vagy a két évvel ezelőtti keresztféléves felvételin bekerülni a felsőoktatási intézményekbe? Mutatjuk, hol tudjátok megnézi az előző évek ponthatárait.
Október 15-én kezdetét vette a keresztféléves felvételi, már lehet jelentkezni a februárban induló felsőoktatási képzésekre. A ponthatárokat várhatóan 2020. január 23-án hirdetik majd ki. De milyenek voltak a ponthatárok az előző években?
A tavalyi keresztféléves felvételi ponthatárokat itt nézhetitek meg. A 2018-as ponthatárokat itt, a 2017-os ponthatárokat pedig itt találjátok – intézményekre, karokra, szakokra, finanszírozási formára és tagozatra bontva.
De a Felvi statisztikái között még az ennél is korábbi keresztféléves ponthatárokat is megtudjátok nézni. Elég, ha az évválasztó fülnél kiválasztjátok az adott év/K-t – például 2019/K – és így megjelennek a ponthatárok.
Ahogy arról már írtunk korábban, az alapképzésre, valamint osztatlan mesterképzésre való bejutáshoz minimum 280 pontot, a mesterszakokon pedig minimum 50 pontot kell elérniük a felvételizőknek.
Ha idén felvételiztek, akkor a 2020-es keresztféléves felvételiről szóló, folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.
Ezeken a szakokon kell a legnagyobb versenyre számítani idén a keresztféléves felvételin
Ha idén felvételiztek, akkor érdemes tudnotok, melyik szakokon lesz a legnagyobb verseny a bekerülésért. Mutatjuk, tavaly melyik szakokra jelentkeztek a legtöbben a keresztféléves felvételin.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Bruttó 900 ezres - 1 milliós átlagfizetést kaptak azok a frissdiplomások, akik az állami légiközlekedés, katonai vezető vagy katonai logisztika alapszakon végeztek a 2022/2023-as tanévben – ez derült ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2025-ös adataiból.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
