Keresztféléves felvételi: meddig kell pótolni a hiányzó dokumentumokat?

Meddig kell beküldenetek az ősszel szerzett érettségi bizonyítványt, tanúsítványt vagy felsőfokú végzettséget igazoló oklevelet, ha keresztfélévben felvételiztek egyetemre, főiskolára? Olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Most szeretnék jelentkezni alapszakra, ami februárban indul, mert tavasszal nem sikerült a bekerüléshez szükséges emelt szintű. Most újra próbálkozom, de november 15-ig nem lesz meg a szóbeli. Pótolhatom az érettségit igazoló dokumentumot is később?

Azok is jelentkezhetnek a keresztféléves felvételin egyetemre, főiskolára, akik most ősszel tesznek újabb érettségi vizsgát a felvételi miatt, és erről tanúsítványt kapnak, vagy most szerzik meg az érettségi bizonyítványukat. További jó hír, hogy ezeket a dokumentumokat nem kell utólag beküldeni, mivel azokhoz hozzáfér az Oktatási Hivatal.

A január 9-ei hiánypótlási határidőig be kell küldeni viszont a jelentkezési határidő után kézhez kapott felsőfokú oklevél másolatát, és minden, többletpontra jogosító dokumentumot, amely a jelentkezéskor még nem állt rendelkezésre.

A keresztféléves felvételire november 15-ig lehet jelentkezni, a képzések februárban indulnak. A legfontosabb tudnivalókat itt találjátok, a feltöltendő dokumentumokról pedig itt olvashattok.

HÖOK: a keresztféléves felvételizőknek még nem kötelező a nyelvvizsga

A 2020 februárjában induló alap- és osztatlan képzésekre jelentkezőknek még nem kötelező középfokú (B2) komplex nyelvvizsgát tenniük ahhoz, hogy bekerüljenek a felsőoktatásba - tájékoztatta a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) az Eduline-t.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.