Keresztféléves felvételi: meddig kell pótolni a hiányzó dokumentumokat?

Meddig kell beküldenetek az ősszel szerzett érettségi bizonyítványt, tanúsítványt vagy felsőfokú végzettséget igazoló oklevelet, ha keresztfélévben felvételiztek egyetemre, főiskolára? Olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Most szeretnék jelentkezni alapszakra, ami februárban indul, mert tavasszal nem sikerült a bekerüléshez szükséges emelt szintű. Most újra próbálkozom, de november 15-ig nem lesz meg a szóbeli. Pótolhatom az érettségit igazoló dokumentumot is később?

Azok is jelentkezhetnek a keresztféléves felvételin egyetemre, főiskolára, akik most ősszel tesznek újabb érettségi vizsgát a felvételi miatt, és erről tanúsítványt kapnak, vagy most szerzik meg az érettségi bizonyítványukat. További jó hír, hogy ezeket a dokumentumokat nem kell utólag beküldeni, mivel azokhoz hozzáfér az Oktatási Hivatal.

A január 9-ei hiánypótlási határidőig be kell küldeni viszont a jelentkezési határidő után kézhez kapott felsőfokú oklevél másolatát, és minden, többletpontra jogosító dokumentumot, amely a jelentkezéskor még nem állt rendelkezésre.

A keresztféléves felvételire november 15-ig lehet jelentkezni, a képzések februárban indulnak. A legfontosabb tudnivalókat itt találjátok, a feltöltendő dokumentumokról pedig itt olvashattok.

HÖOK: a keresztféléves felvételizőknek még nem kötelező a nyelvvizsga

A 2020 februárjában induló alap- és osztatlan képzésekre jelentkezőknek még nem kötelező középfokú (B2) komplex nyelvvizsgát tenniük ahhoz, hogy bekerüljenek a felsőoktatásba - tájékoztatta a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) az Eduline-t.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.