Ha nem változtatnak a kötelező nyelvvizsga követelményén, 2020-ban jóval kevesebben kerülhetnek be egyetemre, főiskolára - a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint a felsőoktatásért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) is látja a problémát. A HÖOK azt javasolja, hogy a felsőoktatási tanulmányok első évének végéig kapjanak haladékot a diákok.
„Egyetértés van a kormány ágazati képviselői és köztünk abban, hogy baj lehet. Folyamatosan egyeztetünk velük, most pedig egy javaslatcsomagot dolgozunk ki arról, hogyan kellene enyhíteni a követelményen” – mondta Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) kommunikációs vezetője az Eduline-nak.
A jelenlegi szabályozás szerint a 2020 szeptemberében induló alap- és osztatlan szakokra már csak az kerülhet be, aki legalább egy emelt szintű érettségivel vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik, továbbá van egy legalább B2 szintű (középfokú), általános nyelvi, komplex nyelvvizsgája vagy azzal egyenértékű okirata. Ez vonatkozik az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzésre is.
A nyelvvizsga-követelmény 2020-as bevezetését ugyan már 2014-ben bejelentették, az azóta eltelt idő a statisztikák szerint nem volt elég ahhoz, hogy a közoktatás és a diákok felkészüljenek a változásra. 2018-ban az egyetemi, főiskolai alap- és osztatlan képzésekre bekerülők mindössze 69 százalékának volt középfokú nyelvvizsgája.
Budai Marcell elmondta: a HÖOK többek között azt fogja javasolni, hogy azok, akik a pontszámuk alapján bekerülhetnek az adott szakra, egy éven belül szerezhessék meg a nyelvvizsgát. "A kevésbé jó körülmények közül érkező hallgatók egy év alatt az egyetemen már megkaphatják azt a jellegű képzést, ami ebben segít" - tette hozzá. Szerinte heteken belül döntés születhet.
A HÖOK addig is azt tanácsolja a felvételizőknek, hogy mindenképpen adják be a jelentkezést, akkor is, ha még nincs nyelvvizsgájuk, ugyanis a ponthatárhúzásig bármikor változtathatnak a szabályokon úgy, hogy az a felvételizők számára előnyösebb legyen.
HÖOK: a keresztféléves felvételizőknek még nem kötelező a nyelvvizsga
A 2020 februárjában induló alap- és osztatlan képzésekre jelentkezőknek még nem kötelező középfokú (B2) komplex nyelvvizsgát tenniük ahhoz, hogy bekerüljenek a felsőoktatásba - tájékoztatta a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) az Eduline-t.
A statisztikákból egyébként az látszik, hogy eddig még nem nőtt meg a nyelvvizsgázók száma. Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke szerint sok szülő és diák még mindig kivár, mivel nem tudják, hogy biztosan mindenkire vonatkozni fog-e az új szabály, illetve hogy miként változik a felvételi pontszámítási rendszer. Néhány százalékos növekedésre azonban lehet számítani – mondta az elnök korábban az Eduline-nak, hozzátéve: novemberig kellene tisztázni a követelményeket, hogy a diákok átgondolhassák a döntéseiket.
Melyik képzési területen okozhat gondot a követelmény?
Az Oktatási Hivatal adatai szerint, amelyeket a Magyar Narancs tett közzé augusztusban, míg a többi képzési területen legalább a felvettek kétharmadának volt nyelvvizsgája 2018-ban, a pedagógusképzésben és az agrárképzéseken a bekerülők alig felére (53, illetve 55 százalékára) volt igaz ez. A sporttudományi területen 43 százalék, a művészeti képzéseken összességében 45 százalék, a művészetközvetítés szakokon pedig mindössze 35 százalék volt a nyelvvizsgával rendelkezők aránya.
Ha az orvostudományi és az egészségtudományi területet külön-külön nézzük, az egészségügyi szakdolgozónak tanulók száma is visszaeshet: együtt a két területen 66 százalék volt a nyelvvizsgások aránya 2018-ban, az orvostudományi képzéseken viszont - mivel nem nagyon lehet bekerülni a nyelvvizsgáért járó többletpontok nélkül - közel 100 százalék az arány.
A kisebb vidéki egyetemek és a kevésbé kiváltságos diákok húzhatják a rövidebbet
A követelmény bevezetése nem csak a családi háttér és a nyelvtanulásra fordítható források – egy 60 órás felkészítő tanfolyamért is majdnem százezer forintot kell fizetni – alapján növelheti a diákok közötti egyenlőtlenségeket. A HÖOK kommunikációs vezetője elmondta: a különböző iskolatípusok és a régiók szerinti szórás is nagy. "Az értelmiségi családból jövő, elitgimnáziumban tanuló diákokat kevésbé érinti a változás" - tette hozzá.
A Magyar Narancs által közzétett adatok szerint míg a nagy budapesti egyetemeken 70 százalék fölötti volt a nyelvvizsgával rendelkező elsőévesek aránya 2018-ban, a vidéki intézmények közül csak a Szegedi Tudományegyetem érte el ezt a szintet. Kevesebb, mint a felvettek felének volt nyelvvizsgája 2018-ban a Dunaújvárosi Egyetemen, az egri Eszterházy Károly Egyetemen, a Kaposvári Egyetemen és a budapesti Testnevelési Egyetemen, a szegedi Gál Ferenc Főiskolán pedig mindössze 29 százalék, a Nyíregyházi Egyetemen pedig 35 százalék volt az arány.
A Soproni Egyetemen és a kecskeméti Neumann János Egyetemen is csak minden második elsőéves rendelkezett nyelvvizsgával, de a Miskolci Egyetemen, a Budapesti Metropolitan Egyetemen és a győri Széchenyi István Egyetemen sem érte el a 60 százalékot a nyelvvizsgások aránya.
"Négy-öt év múlva olyan szinten csökkenhet a hallgatói létszám, hogy egyetemek létjogosultsága kérdőjeleződhet meg, legalábbis önálló intézményként" - mondta Budai Marcell. A kommunikációs vezető szerint további probléma, hogy ha egy adott régióban jóval kevesebben juthatnak be a felsőoktatásba, a térség megtartó ereje is csökkenni fog.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
