Négy ingyenes app, amivel gyakorolhattok az érettségire

Az őszi érettségire készültök, de már elegetek van a tankönyvekből, jegyzetekből és magolásból? Most ajánlunk négy olyan appot, ami sokat segíthet a történelem, matematika, angol és német érettségire való felkészülésben.

  • Eduline

Az alkalmazások célja, hogy az elmúlt 14 év vizsgáiból összeválogatott feladatok segítségével felkészítsenek a középszintű érettségikre.

Történelem

Az alkalmazás az érettségiben található rövid választ igénylő feladatokra fókuszál, és ezekből a feladatokból állít össze 50 pontos teszteket. A feladatokat tetszőleges sorrendben tölthetitek ki, és a kitöltést bármikor újrakezdhetitek. Egyes feladványokhoz forrásokat is kaptok – ezeket a képernyő közepén találjátok egy jobbra-balra mozgatható sávban. Az alkalmazás a befejezett tesztekről statisztikát vezet.

Matematika

Ebben az app-ban olyan 30 pontos teszteket tölthettek ki, amelyek a matek érettségi első részéhez hasonlítanak. A legtöbb feladatnál megnézhetitek a magyarázatokat és a megoldáshoz szükséges képleteket is. A töri alkalmazáshoz hasonlóan ebben az app-ban szintén tetszőleges a feladatok kitöltési sorrendje, illetve a befejezett tesztsorok pontszámaiból statisztika készül.

Angol és német

Ezekben az alkalmazásokban kiválaszthatjátok, hogy az angol vagy a német érettségi melyik részére szeretnétek készülni. Külön-külön feladatlapokat kérhettek az olvasott szövegértés, a nyelvhelyesség és a hallott szöveg gyakorlásához, de akár kombinált feladatsorokat is kitölthettek.

Egy-egy kombinált feladatlap az érettségihez hasonlóan tíz feladatból áll – négy olvasott szövegértésből, és három-három nyelvhelyességből, illetve hallott szövegértésből. Ezeknek az eredményeit az alkalmazás az érettségi pontozási rendszere szerint számolja – az olvasás és a hallott szövegértés 33-33 pontnak, míg a nyelvhelyességi rész 18 pontnak felel meg. Az app itt is külön statisztikákákat készít a különböző vizsgarészek eredményeiről.

Az angol alkalmazást innen tudjátok letölteni, a németet pedig ide kattintva érhetitek el.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.