Felvételi 2020: így is megszerezhetitek a kötelező nyelvvizsgát

Azok, akik már érettségiztek, nem csak a nyelvvizsgaközpontokban szerzett bizonyítvánnyal teljesíthetik a 2020-as felvételi új követelményét. Mutatjuk a másik utat.

  • Eduline

Az idegen nyelvi emelt szintű érettségin elért legalább 60 százalékos eredmény egyenértékű a középfokú (B2-es szintű) komplex nyelvvizsgával. Ez akkor is igaz, ha valaki az érettségi megszerzése után jelentkezik nyelvi emelt szintűre. Tehát ha már korábban befejeztétek a középiskolát, de jövőre jelentkeznétek egyetemre, főiskolára, és még nincs nyelvvizsgátok, így is teljesíthetitek a követelményt.

Sőt, az emelt szintű idegen nyelvi érettségi díját - amit akkor kell befizetni, ha az érettségi megszerzése után tesztek újabb vizsgát - is visszaigényelhetitek, ha még nem töltöttétek be a 35. életéveteket, a nyelvvizsga díjához hasonlóan. A részleteket itt találjátok.

A megoldás másik előnye, hogy így a másik alapfeltételt, az emelt szintű érettségit is kipipálhatjátok. Nem mindegy ugyanakkor, hogy mely tárgyakból tesztek emelt szintű vizsgát - a részleteket itt találjátok.

Az érettségi és a nyelvvizsga kapcsolatáról itt olvashatjátok részletes cikkünket, a 2020-as tavaszi érettségiről pedig itt, a felsőoktatási felvételiről pedig itt találjátok cikkeinket.

Külföldön tanulnátok tovább? Enélkül nem felvételizhettek

Ha egy külföldi egyetemen, angolul szeretnétek tanulni, általában egy nemzetközi nyelvvizsgával kell igazolnotok a nyelvtudásotokat. Bár a jelentkezési határidő a legtöbb országban még arrébb van, ennek a követelménynek már most érdemes utánanézni.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.