Milyen fajta nyelvvizsga a követelmény jövőre? Minden nyelvvizsgával lehet teljesíteni a felvételi beugrót? Fontos kérdésre válaszolunk.
Milyen fajta nyelvvizsga a követelmény jövőre?
A felvételi rendeletben az áll, hogy alapképzésre, osztatlan képzésre az a jelentkező vehető fel, aki
a) legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik és
b) legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik.
Arról már többször írtunk, hogy a legalább középszintű vizsgákkal lehet csak kipipálni a felvételi követelményeket, illetve az is fontos, hogy komplex nyelvtudásról szóló bizonyítvány kell majd a jelentkezéshez. Az egy- és kétnyelvű komplex nyelvvizsga szintenként legalább négy készséget mér (beszédértés, beszédkészség, íráskészség és írott szöveg értése, illetve a kétnyelvű vizsgák esetében a és közvetítési készségek). A nyelvvizsga értékét azonban nem befolyásolja, hogy egynyelvű vagy kétnyelvű-e.
De mit jelent az általános nyelvi vizsga?
Az általános nyelvvizsga a vizsgázók nyelvi teljesítményét mindennapi tevékenységek és élethelyzetek körében méri. Lehet egy- vagy kétnyelvű - írja a Nyelvvizsgáztatási Akreditációs Központ. Ezzel szemben a szaknyelvi nyelvvizsga minden idegen nyelvi készséget szakterülethez kötve, szakmai tevékenységhez kapcsolódó feladatokkal mér. Tehát a felvételi követelmény teljesítéséhez - a jelenlegi szabályozás szövege alapján - ez előbbire lesz majd szükségetek.
A 2020-as felvételivel kapcsolatos legfrissebb információkat itt találjátok.
Felvételi szabályok: pontosan milyen szintű nyelvvizsga kell jövőre?
Pontosan milyen követelményeket kell teljesíteniük a 2020-ban felvételizőknek? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
