Milyen fajta nyelvvizsga a követelmény jövőre? Minden nyelvvizsgával lehet teljesíteni a felvételi beugrót? Fontos kérdésre válaszolunk.
Milyen fajta nyelvvizsga a követelmény jövőre?
A felvételi rendeletben az áll, hogy alapképzésre, osztatlan képzésre az a jelentkező vehető fel, aki
a) legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik és
b) legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik.
Arról már többször írtunk, hogy a legalább középszintű vizsgákkal lehet csak kipipálni a felvételi követelményeket, illetve az is fontos, hogy komplex nyelvtudásról szóló bizonyítvány kell majd a jelentkezéshez. Az egy- és kétnyelvű komplex nyelvvizsga szintenként legalább négy készséget mér (beszédértés, beszédkészség, íráskészség és írott szöveg értése, illetve a kétnyelvű vizsgák esetében a és közvetítési készségek). A nyelvvizsga értékét azonban nem befolyásolja, hogy egynyelvű vagy kétnyelvű-e.
De mit jelent az általános nyelvi vizsga?
Az általános nyelvvizsga a vizsgázók nyelvi teljesítményét mindennapi tevékenységek és élethelyzetek körében méri. Lehet egy- vagy kétnyelvű - írja a Nyelvvizsgáztatási Akreditációs Központ. Ezzel szemben a szaknyelvi nyelvvizsga minden idegen nyelvi készséget szakterülethez kötve, szakmai tevékenységhez kapcsolódó feladatokkal mér. Tehát a felvételi követelmény teljesítéséhez - a jelenlegi szabályozás szövege alapján - ez előbbire lesz majd szükségetek.
A 2020-as felvételivel kapcsolatos legfrissebb információkat itt találjátok.
Felvételi szabályok: pontosan milyen szintű nyelvvizsga kell jövőre?
Pontosan milyen követelményeket kell teljesíteniük a 2020-ban felvételizőknek? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
