Mi történik, ha nem mentek el az érettségi vizsgára? Itt a válasz

Milyen következményei vannak, ha nem jelentek meg az írásbeli vagy a szóbeli érettségin?

  • Eduline

Ha a számotokra fel nem róható okból nem tudtok (végig) jelen lenni az írásbeli vagy a szóbeli vizsgán - elkéstek, nem jelentek meg, vagy a válaszadás befejezése előtt elmentek - pótló vizsgát, ha pedig a saját hibátokból, illetve jó ok nélkül fordul ez elő, javítóvizsgát tehettek.

Az első esetben - tehát ha fel nem róható okból hiányoztatok a teljes vizsgáról vagy a vizsga egy részéről - a vizsga megszakításáig adott válaszaitokat a kérésetekre beszámítják. Az igazgató engedélyével már az adott vizsganapon, illetve vizsgaidőszakban új vizsgát tehettek. Ha az írásbeliről hiányoztok, - mivel írásbeli pótnap nincs - szóbelivel kell kiváltanotok a vizsga kimaradt részét. Tehát az adott tárgyból kétszer fogtok szóbelizni - kivétel ez alól a középszintű matematika érettségi, amely esetében csak egy szóbeli vizsgát kell tennetek. Ha még ugyanabban a vizsgaidőszakban pótló vizsgát tehettek, de az adott tárgyból nem tartanak szóbelit, másik tárgyat választhattok.

Az érettségi bizonyítványotok ugyanolyan értékű lesz, kivéve, ha az informatika vagy a testnevelés gyakorlati vizsgát váltjátok ki szóbelivel. Ebben az esetben ugyanis a felsőoktatási felvételi során a vizsgatárgy százalékos eredményéből nem számítható érettségi pont.

A pótló vizsgával ellentétben javítóvizsgát leghamarabb a következő vizsgaidőszakban lehet tenni. A vizsga szintjét a jelentkezéskor mind pótló-, mind javítóvizsga esetében megváltoztathatjátok.

Az őszi érettségi vizsgák október 11-én kezdődnek: az összes dátumot itt nézhetitek meg. Azt, hogy mikor számít sikeresnek a vizsga, itt nézhetitek meg, az őszi érettségiről szóló összes cikkünket pedig itt találjátok

Milyen segédeszközöket használhattok az érettségin? Itt a "legális puskák" listája

Hamarosan kezdődnek az őszi érettségi vizsgák: összegyűjtöttük azokat a "legális puskákat", amelyeket a különböző tárgyak feladatlapjainak megoldásához, illetve a szóbeliken használhattok, közép- és emelt szinten.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.