Minden, amit az idei pótfelvételiről tudni kell: határidők, szabályok egy helyen

Kik jelentkezhetnek a pótfelvételire? Hol lehet leadni a jelentkezést? Milyen fontos dátumokat kell megjegyezni? Minden információ egy helyen.

  • Eduline

Kik jelentkezhetnek a 2019-es pótfelvételire?

Akkor adhatjátok le a jelentkezéseteket a 2019-es pótfelvételin, ha sehova nem jelentkeztetek a 2019. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás során vagy jelentkeztetek, de nem nyertek felvételt egyetlen felsőoktatási intézménybe sem.

Hol adhatjátok le a jelentkezéseteket?

A felsőoktatási pótfelvételi – az általános felvételi eljáráshoz hasonlóan – szintén elektronikus úton zajlik. A jelentkezésre az E-felvételi rendszerben van lehetőségetek július 29. és augusztus 7. között.

Milyen képzésekre jelentkezhettek?

A pótfelvételin – néhány kivételtől eltekintve – csak önköltséges képzéseket indítanak. Az intézményenként meghirdetett képzések teljes listáját és a hozzájuk kapcsolódó fontos tudnivalókat a felvi.hu-n találjátok.

Hány képzést jelölhettek meg?

Fontos, hogy a pótfelvételi során nem jelölhettek meg több helyet – csak egyetlen felsőoktatási intézmény, egyetlen képzésére jelentkezhettek.

Meddig kell hitelesítenetek a jelentkezést?

A 2019. évi felsőoktatási pótfelvételi eljárás keretében a jelentkezési űrlapok kitöltésével egyidőben – azaz augusztus 7-én éjfélig – van időtök hitelesíteni a jelentkezést. Ezt megtehetitek Ügyfélkapunk keresztül vagy postai úton. Ha az utóbbit választjátok, akkor az E-felvételi felületéről kell kinyomtatnotok a hitelesítő adatlapokat és az aláírt dokumentumot az Oktatási Hivatal, 1443 Budapest, Pf. 220. címére kell eljuttatnotok.

Leendő egyetemisták, figyelem! Így igényelhettek diákigazolványt

Szeptembertől kezditek az első féléveteket az egyetemen? Már csak október 31-ig használhatjátok fel a középiskolás diákigazolványotokat, ezért jobb, ha minél hamarabb megigénylitek az újat. Mutatjuk, hogy mit kell tennetek.

Meddig kell csatolni a dokumentumokat?

A jelentkezési kérelemhez csatolandó dokumentumokat is a jelentkezési kérelemmel egyidejűleg – vagyis augusztus 7-ig – kell feltölteni az E-felvételi rendszerbe.

Milyen ponthatárokra kell számítanotok?

A pótfelvételin a ponthatárok nem lehetnek alacsonyabbak a 2019. július 24-én meghatározott ponthatároknál. Amennyiben az adott képzés eddig nem indult önköltséges finanszírozási formában vagy egyáltalán nem indították az általános felvételi időszakban, a ponthatár akkor sem lehet alacsonyabb a jogszabályi minimumnál – vagyis alapképzési szakok és osztatlan mesterképzések esetén 280 pontnál, felsőfokú szakképzés esetén 240 pontnál, mesterképzések esetén pedig 50 pontnál.

Honnan tájékozódhattok az alkalmassági, gyakorlati vagy felvételi vizsgákról?

Abban az esetben, ha a megjelölt képzésen kötelező alkalmassági, gyakorlati vagy felvételi vizsga van, akkor ezt a felsőoktatási intézmény a pótfelvételi hirdetményben jelzi, és tájékoztat ennek időpontjáról is. Fontos azonban, hogy az idő rövidsége miatt a vizsgára külön behívó levelet általában nem küldenek.

Mikor hirdetik ki a ponthatárokat?

A pótfelvételi ponthatárok kihirdetésére várhatóan augusztus 26-án kerül sor, ekkor derül ki, hogy kiket vettek fel az általuk megjelölt képzésekre.

Mikor kapjátok meg a felvételi határozatot?

Ha felvételt nyertetek a megjelölt képzésre, akkor a felvételi határozatot és a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat a felsőoktatási intézménytől kapjátok majd meg szeptember első napjaiban.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.