Idén is több ezren jelentkeztek felsőoktatási szakképzésre - jövőre ez lesz a felvételi kiskapu?

A jelenlegi állás szerint 2020-tól nem lehet majd bekerülni egyetemre, főiskolára nyelvvizsga és emelt szintű érettségi nélkül. Kivéve felsőoktatási szakképzésre, az ilyen típusú szakokra ugyanis nem vonatkoznak az új szabályok. Most megnéztük, mennyire volt népszerű a felsőoktatási szakképzés az elmúlt években és melyik szakokra jelentkeztek a legtöbben.

  • Eduline

A felsőoktatási szakképzések az elmúlt évek közül 2016-ban volt kiugróan népszerű: több mint 13 ezren jelentkeztek ilyen típusú képzésre. Azt azt követő évben habár jóval kevesebben jelöltek meg ilyen szakot a jelentkezési lapon, azóta újra, fokozatosan nőtt a jelentkezők száma.

Mi az a felsőoktatási szakképzés?

A felsőoktatási szakképzések olyan kétéves képzések, amelyeket egyetemek és főiskolák indítanak és sikeres végzés esetén oklevelet kapnak az ilyen típusú képzést elvégző hallgatók. A felvételi minimumponthatár a jelenlegi rendszerben is alacsonyabb, mint az alap- és osztatlan szakokon. 2019-ben legalább 240 pontot kell összegyűjteniük azoknak, akik állami ösztöndíjasként vagy önköltséges formában tanulnának tovább ilyen képzésen.

A legnépszerűbb terület a felsőoktatási szakképzésen a gazdaságtudományi: a jól ismert kereskedelem és marketing, gazdálkodási és menedzsment, turizmus-vendéglátás és a pénzügy és számvitel mind megtalálható a toplistán. Ezenkívül jogi és informatikai képzésre is sokan jelentkeztek idén.

Habár összesen 15 szakról van szó, amelyre lehet jelentkezni felsőoktatási szakképzés formában, a toplistán mégis több ezer hallgatót vonzó szakok szerepelnek.

Jövőre ez lesz a legjobb opció?

Arról már korábban többször írtunk, a 2020-as felvételin már csak az kerülhet be alap- vagy osztatlan szakra, aki legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tesz, emellett van egy – legalább B2-es – nyelvvizsgája vagy azzal egyenértékű oklevele. Az említett felsőoktatási szakképzések kivételek ezalól, így tehát ez lesz az egyetlen módja, hogy valaki az új szabályoktól mentesen, de bekerülhessen egyetemi, főiskolai képzésre. Azok, akik az említett képzések valamelyikére jelentkeznének alapszakra, de nem tudják teljesíteni a felvételi követelményeket, lehet, hogy beérik majd ezzel a verzióval.

Itt a kiskapu? Nem minden képzésre vonatkozik a 2020-as felvételi szigor

Vannak olyan felsőoktatási képzések, ahol alacsonyabb a minimumponthatár, és 2020-tól sem kell nyelvvizsga és emelt szintű érettségi a bekerüléshez. A felsőoktatási szakképzés a menekülőút a 2020-as felvételi szigorítások elől?

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

PSZ: „Bármilyen egyedi, szupertehetséges pedagógus bekerül egy rosszul működő intézménybe, halálra van ítélve”

A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.

Új igazgatói pályázatot írnak ki a csömöri iskolában: egy szülő csuklószorításról és megalázó büntetésekről beszélt Bátovszky János kapcsán

Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.

Totyik Tamás: Olyan iskolabezárási és óvoda-összevonási hullám jöhet, ami alapjaiban rengetheti meg a közoktatást

Tavaly 80 iskolában egyáltalán nem indult első osztály, és körülbelül 200 olyan általános iskola volt, ahová nyolcnál kevesebb elsős iratkozott be – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Magyar Közlöny Podcastban. Szerinte a csökkenő gyereklétszám miatt komoly átalakulás előtt áll a magyar közoktatás.

@eduline.hu

Mi történik, ha egy iskolaigazgató-jelöltet a tantestület fele támogat, a másik fele viszont nem? Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét kérdeztük. #eduline #iskolaigazgatók #sinkaedit #iskola #tanár

♬ eredeti hang - eduline.hu