Idén is több ezren jelentkeztek felsőoktatási szakképzésre - jövőre ez lesz a felvételi kiskapu?

A jelenlegi állás szerint 2020-tól nem lehet majd bekerülni egyetemre, főiskolára nyelvvizsga és emelt szintű érettségi nélkül. Kivéve felsőoktatási szakképzésre, az ilyen típusú szakokra ugyanis nem vonatkoznak az új szabályok. Most megnéztük, mennyire volt népszerű a felsőoktatási szakképzés az elmúlt években és melyik szakokra jelentkeztek a legtöbben.

  • Eduline

A felsőoktatási szakképzések az elmúlt évek közül 2016-ban volt kiugróan népszerű: több mint 13 ezren jelentkeztek ilyen típusú képzésre. Azt azt követő évben habár jóval kevesebben jelöltek meg ilyen szakot a jelentkezési lapon, azóta újra, fokozatosan nőtt a jelentkezők száma.

Mi az a felsőoktatási szakképzés?

A felsőoktatási szakképzések olyan kétéves képzések, amelyeket egyetemek és főiskolák indítanak és sikeres végzés esetén oklevelet kapnak az ilyen típusú képzést elvégző hallgatók. A felvételi minimumponthatár a jelenlegi rendszerben is alacsonyabb, mint az alap- és osztatlan szakokon. 2019-ben legalább 240 pontot kell összegyűjteniük azoknak, akik állami ösztöndíjasként vagy önköltséges formában tanulnának tovább ilyen képzésen.

A legnépszerűbb terület a felsőoktatási szakképzésen a gazdaságtudományi: a jól ismert kereskedelem és marketing, gazdálkodási és menedzsment, turizmus-vendéglátás és a pénzügy és számvitel mind megtalálható a toplistán. Ezenkívül jogi és informatikai képzésre is sokan jelentkeztek idén.

Habár összesen 15 szakról van szó, amelyre lehet jelentkezni felsőoktatási szakképzés formában, a toplistán mégis több ezer hallgatót vonzó szakok szerepelnek.

Jövőre ez lesz a legjobb opció?

Arról már korábban többször írtunk, a 2020-as felvételin már csak az kerülhet be alap- vagy osztatlan szakra, aki legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tesz, emellett van egy – legalább B2-es – nyelvvizsgája vagy azzal egyenértékű oklevele. Az említett felsőoktatási szakképzések kivételek ezalól, így tehát ez lesz az egyetlen módja, hogy valaki az új szabályoktól mentesen, de bekerülhessen egyetemi, főiskolai képzésre. Azok, akik az említett képzések valamelyikére jelentkeznének alapszakra, de nem tudják teljesíteni a felvételi követelményeket, lehet, hogy beérik majd ezzel a verzióval.

Itt a kiskapu? Nem minden képzésre vonatkozik a 2020-as felvételi szigor

Vannak olyan felsőoktatási képzések, ahol alacsonyabb a minimumponthatár, és 2020-tól sem kell nyelvvizsga és emelt szintű érettségi a bekerüléshez. A felsőoktatási szakképzés a menekülőút a 2020-as felvételi szigorítások elől?

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Átláthatatlan, bürokratikus, nehezen érthető – lesújtó véleményt mondtak a hallgatók az egyetemi ösztöndíjrendszerről

A hallgatók szerint nehéz eligazodni az egyetemi ösztöndíjak és támogatások rendszerében: bonyolultak a szabályok, rövidek a határidők, sokszor pedig azt sem tudják, hol találják meg a szükséges információkat. Egy friss kutatás szerint egyetlen egyértelműen pozitív vélemény sem érkezett a hallgatói juttatásokkal kapcsolatos tájékoztatásról, illetve az is kiderül, hogy a diákok nagyobb állami szerepvállalást várnának el megélhetésük biztosításában.

Alapfeltételnek kellene lennie a pedagógus végzettségnek bizonyos oktatásirányítási pozíciókban a szakértő szerint

A pedagógia önálló szakma, ezért az oktatásirányításban is nagyobb szerepet kellene kapniuk a pedagógusoknak – ezt javasolja dr. Danyi Gyula oktatási szakértő. Szerinte a közoktatást érintő döntések csak akkor szolgálhatják valóban az iskolák és óvodák érdekeit, ha azok előkészítésében és meghozatalában olyan szakemberek is részt vesznek, akik saját tapasztalatból ismerik az intézmények mindennapi működését.