Ha kollégiumban szeretnétek lakni szeptembertől, választhatjátok valamelyik egyetem, főiskola "hagyományos" kollégiumát, mehettek magánkollégiumba, vagy éppen szakkollégiumba is. De mit kell tudni ez utóbbiakról? Itt vannak a pontos részletek és szabályok.
Cikksorozatunkban már összegyűjtöttük, milyen árakra számíthattok, ha valamelyik fővárosi vagy vidéki egyetem kollégiumát választjátok, volt szó a magánkollégiumokról is, most pedig utánajártunk, milyen a hallgatói élet, valamint a felvételi egy szakkollégiumban.
Kinek való?
A szakkollégiumi lét egyet jelent a szakmai fejlődéssel, kutatással, tanulással, és természetesen a közösségépítéssel. Olyan, mintha az egyetem mellett még tagjai lennétek még egy műhelynek, diákkörnek, ahol részt vehettek különböző előadásokon, konferenciákon, vitaesteken és különböző programokon - így bekapcsolódva egyes kutatásokba is.
Habár jellemzően inkább délutáni, hétvégi elfoglaltságot jelent az ilyen típusú kollégiumokhoz való tartozás, egy részük külön intézményben, saját lakrésszel működik, így tehát a kollégium jelentheti a szó szerinti értelembe vett kollégiumban lakást is. Ilyen például az ELTE Eötvös József Collegium vagy éppen a Soproni Egyetem Don Bosco Szakkollégiuma is.
Minden, amit a kollégiumi jelentkezésről tudni kell: árak, dokumentumok és alternatívák
Egyetemi kollégiumba készültök szeptembertől? Cikksorozatunk utolsó részében összeszedtük az egyetemek kollégiumok árait. Mutatjuk, hogy milyen kiadással kell számolnotok, ha kollégiumba költöznétek.
Mi alapján vesznek fel?
A hagyományos kollégiumok felvételi szempontjai között mérvadó a hallgatók szociális helyzete, tanulmányi teljesítményük, de a hallgatói közösségért végzett munkájukért, egyéb tanulmányi, és versenyeredményekért is járhat pont a kollégiumi felvételin. A szakkollégiumok azonban ettől eltérő pontrendszert is alkalmazhatnak - ebben az esetben tehát nem annyira jellemző az egységes pontozás, így érdemes minden szakkollégiumnak külön-külön utánanézni. Itt például böngészhettek a különböző szakkollégiumok között, érdemes például egy-egy egyetem nevére is rákeresni, ha nem ismernétek őket.
Annyi azonban elmondható: ezekben az intézményekben a legfontosabb szempont, amely alapján be lehet kerülni, az általában a tanulmányi teljesítmény, és az ehhez kapcsolódó elért eredmények. A felvételihez általában csatolni kell önéletrajzot és motivációs levelet is, maga a felvételi pedig szóbeli beszélgetés kíséretében zajlik.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
