Attól tartotok, hogy nem kerültök be majd kollégiumba? Itt vannak a pontozási szempontok

Az elsőéves egyetemisták egy része mától már jelentkezhet kollégiumba, de milyen szempontok alapján lehet megkapni a férőhelyeket?

  • Eduline

Szociális helyzet, tanulmányi eredmények - főként ezen szempontok alapján történik a kollégiumi jelentkezés. Így tehát, aki jobb tanulmányi eredménnyel indul neki az egyetemnek, valamint a szocális helyzete (egy főre jutó jövedelem, fogyatékosság megléte, stb.) alapján úgy ítélik meg, nagyobb eséllyel kerülhet be valamelyik egyetem, főiskola kollégiumába.

A felsőoktatási törvény szerint továbbá számít még a hallgatói közösségért végzett munka, verseny- vagy sporteredmény is beleszámít a végleges pontszámba, amely alapján rangsorolják a kollégiumba jelentkező hallgatókat. A rangsorolásról, valamint a szabályokról részletesebben a (kiválasztott) kollégiumok honlapjain szerezhettek információt.

Minden, amit a kollégiumi jelentkezésről tudni kell: árak, dokumentumok és alternatívák

Egyetemi kollégiumba készültök szeptembertől? Cikksorozatunk utolsó részében összeszedtük az egyetemek kollégiumok árait. Mutatjuk, hogy milyen kiadással kell számolnotok, ha kollégiumba költöznétek.

A legtöbb kollégiumba tehát az említett típusú pontozás jellemző, ezek alól kivételek a szakkollégiumok és diákotthonok is - ezekben az intézményekben eltérő pontrendszert is alkalmazhatnak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.