Attól tartotok, hogy nem kerültök be majd kollégiumba? Itt vannak a pontozási szempontok

Az elsőéves egyetemisták egy része mától már jelentkezhet kollégiumba, de milyen szempontok alapján lehet megkapni a férőhelyeket?

  • Eduline

Szociális helyzet, tanulmányi eredmények - főként ezen szempontok alapján történik a kollégiumi jelentkezés. Így tehát, aki jobb tanulmányi eredménnyel indul neki az egyetemnek, valamint a szocális helyzete (egy főre jutó jövedelem, fogyatékosság megléte, stb.) alapján úgy ítélik meg, nagyobb eséllyel kerülhet be valamelyik egyetem, főiskola kollégiumába.

A felsőoktatási törvény szerint továbbá számít még a hallgatói közösségért végzett munka, verseny- vagy sporteredmény is beleszámít a végleges pontszámba, amely alapján rangsorolják a kollégiumba jelentkező hallgatókat. A rangsorolásról, valamint a szabályokról részletesebben a (kiválasztott) kollégiumok honlapjain szerezhettek információt.

Minden, amit a kollégiumi jelentkezésről tudni kell: árak, dokumentumok és alternatívák

Egyetemi kollégiumba készültök szeptembertől? Cikksorozatunk utolsó részében összeszedtük az egyetemek kollégiumok árait. Mutatjuk, hogy milyen kiadással kell számolnotok, ha kollégiumba költöznétek.

A legtöbb kollégiumba tehát az említett típusú pontozás jellemző, ezek alól kivételek a szakkollégiumok és diákotthonok is - ezekben az intézményekben eltérő pontrendszert is alkalmazhatnak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.