Huszonhárom százalékkal többen jutottak be a Neumann János Egyetemre, mint tavaly

1254 felvételiző került be a Neumann János Egyetemre, ez huszonhárom százalékos emelkedés – olvasható az intézmény oldalán.

  • Eduline

Itt nézhetitek meg az összes felvételi ponthatárt - a teljes lista.

A GAMF Műszaki és Informatikai Karon 737, a Gazdaságtudományi Karon 228, a Pedagógusképző Karon 203, a Kertészeti és Vidékfejlesztési Karon 86 új hallgató kezdheti meg tanulmányait szeptemberben.

A legnépszerűbb szak a GAMF Műszaki és Informatikai Karon a mérnökinformatikus, a Gazdaságtudományi Karon a gazdálkodási és menedzsment, a Pedagógusképző Karon az óvodapedagógus, a Kertészeti és Vidékfejlesztési Karon pedig a kertészmérnöki alapszak, és a mesterképzések is egyre keresettebbek – emelik ki.

A Gazdaságtudományi Karon a tavalyihoz képest 32%-kal több hallgató kezdheti meg tanulmányait. A népszerű szakok közé tartozik a gazdálkodási és menedzsment, valamint a pénzügy és számvitel alapszak, de a MBA mesterképzésre jelentkezők száma is folyamatosan növekszik.

Itt a lista: erre a 15 szakra jutott be a legtöbb jelentkező a 2019-es felvételin

Mérnökinformatikus, gépészmérnöki, programtervező informatikus, gazdálkodási és menedzsment - ezekre a szakokra jutott be a legtöbb jelentkező a 2019-es felvételin.

A GAMF Műszaki és Informatikai Karon a legnagyobb népszerűségnek örvendő szakok továbbra is a gépészmérnöki és a mérnökinformatikus képzések, ám – teszi hozzá a Neumann János Egyetem – az újonnan indított üzemmérnök-informatikus alapszak is jól debütált.

A Pedagógusképző Karon a legnépszerűbb óvodapedagógus szak mellett a tanító és a csecsemő- és kisgyermeknevelő szakok iránt is egyre nagyobb az érdeklődés. A Kertészeti és Vidékfejlesztési Karon a korábbi évekhez hasonlóan népszerű vidékfejlesztési és agrármérnöki szak, és a kertészmérnöki és mezőgazdasági mérnöki szak is egyre több hallgatót vonz.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.