Felvételi adatok: több mint 54 ezer hallgató tanulhat szeptembertől nappalis egyetemistaként

Erre a munkarendre került be idén a legtöbb jelentkező.

  • Eduline

Arról már korábban írtunk, hogy idén is az ELTE volt a legnépszerűbb egyetem az alap- és osztatlan képzések terén. Itt összesen 5864 alapszakos hallgató kezdheti meg a tanulmányait. A második legnépszerűbb egyetem az elsőévesek között a Debreceni Egyetem vol, itt 3718-an tanulhatnak majd ősztől alap- vagy osztatlan képzéseken.

Arról is beszámoltunk már, hogy idén 112 ezer jelentkező közül 78 900-an kerültek be a 2019-es felvételin valamelyik egyetemre vagy főiskolára. De milyen munkarednben tanulhatnak majd a felvettek? Az Oktatási Hivatal adatai alapján idén is a nappali munkarendre jelentkeztek a legtöbben.

Ezek a legnépszerűbb egyetemek: ide került be a legtöbb alap- és osztatlan szakos hallgató

Idén is az ELTE volt a legnépszerűbb egyetem az alap- és osztatlan képzések terén, több mint 5800 hallgató kezdi el tanulmányait ősszel valamelyik képzésen.

Az idei felvételin is nappali munkarendre jelentkeztek, és kerültek be a legtöbben. A felvételizők közel háromnegyede, azaz 54 746 hallgató tanulhat szeptembertől nappalis egyetemistaként. A második legnépszerűbb képzési forma idén is a levelező volt, ilyen formában 22 988-an kezdhetik meg a tanulmányaikat. Ezen felül 584-en jutottak be valamilyen távoktatási képzésre és 582-en valamilyen esti munkarendű képzésre.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.