Erre a munkarendre került be idén a legtöbb jelentkező.
Arról már korábban írtunk, hogy idén is az ELTE volt a legnépszerűbb egyetem az alap- és osztatlan képzések terén. Itt összesen 5864 alapszakos hallgató kezdheti meg a tanulmányait. A második legnépszerűbb egyetem az elsőévesek között a Debreceni Egyetem vol, itt 3718-an tanulhatnak majd ősztől alap- vagy osztatlan képzéseken.
Arról is beszámoltunk már, hogy idén 112 ezer jelentkező közül 78 900-an kerültek be a 2019-es felvételin valamelyik egyetemre vagy főiskolára. De milyen munkarednben tanulhatnak majd a felvettek? Az Oktatási Hivatal adatai alapján idén is a nappali munkarendre jelentkeztek a legtöbben.
Ezek a legnépszerűbb egyetemek: ide került be a legtöbb alap- és osztatlan szakos hallgató
Idén is az ELTE volt a legnépszerűbb egyetem az alap- és osztatlan képzések terén, több mint 5800 hallgató kezdi el tanulmányait ősszel valamelyik képzésen.
Az idei felvételin is nappali munkarendre jelentkeztek, és kerültek be a legtöbben. A felvételizők közel háromnegyede, azaz 54 746 hallgató tanulhat szeptembertől nappalis egyetemistaként. A második legnépszerűbb képzési forma idén is a levelező volt, ilyen formában 22 988-an kezdhetik meg a tanulmányaikat. Ezen felül 584-en jutottak be valamilyen távoktatási képzésre és 582-en valamilyen esti munkarendű képzésre.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
