Felvételi adatok: több mint 54 ezer hallgató tanulhat szeptembertől nappalis egyetemistaként

Erre a munkarendre került be idén a legtöbb jelentkező.

  • Eduline

Arról már korábban írtunk, hogy idén is az ELTE volt a legnépszerűbb egyetem az alap- és osztatlan képzések terén. Itt összesen 5864 alapszakos hallgató kezdheti meg a tanulmányait. A második legnépszerűbb egyetem az elsőévesek között a Debreceni Egyetem vol, itt 3718-an tanulhatnak majd ősztől alap- vagy osztatlan képzéseken.

Arról is beszámoltunk már, hogy idén 112 ezer jelentkező közül 78 900-an kerültek be a 2019-es felvételin valamelyik egyetemre vagy főiskolára. De milyen munkarednben tanulhatnak majd a felvettek? Az Oktatási Hivatal adatai alapján idén is a nappali munkarendre jelentkeztek a legtöbben.

Ezek a legnépszerűbb egyetemek: ide került be a legtöbb alap- és osztatlan szakos hallgató

Idén is az ELTE volt a legnépszerűbb egyetem az alap- és osztatlan képzések terén, több mint 5800 hallgató kezdi el tanulmányait ősszel valamelyik képzésen.

Az idei felvételin is nappali munkarendre jelentkeztek, és kerültek be a legtöbben. A felvételizők közel háromnegyede, azaz 54 746 hallgató tanulhat szeptembertől nappalis egyetemistaként. A második legnépszerűbb képzési forma idén is a levelező volt, ilyen formában 22 988-an kezdhetik meg a tanulmányaikat. Ezen felül 584-en jutottak be valamilyen távoktatási képzésre és 582-en valamilyen esti munkarendű képzésre.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.