Összesen 1133 hallgató jutott be a Nyíregyházi Egyetem képzéseire a 2019-es felvételin, közülük 928-an állami ösztöndíjas helyet szereztek.
Itt nézhetitek meg az összes felvételi ponthatárt - a teljes lista.
Négy felsőoktatási szakképzési, tizenkilenc alapképzési és egy mesterképzési szakot indít az egyetem. Pedagógusképzésből teljes a választék: csecsemő- és kisgyermeknevelő, óvodapedagógus, tanító és tanári szakosok is tanulnak az intézményből, a hallgatók 38 százaléka pedagógusképzésen tanul – közölte az egyetem.
A nappali osztatlan tanári szakosok tizenkét szakpáron, míg a diplomára épülő tanári mesterképzés levelezős egyszakosai tizenegy szakon folytathatják tanulmányaikat.
2019-ben az alapszakok voltak a legnépszerűbbek, a következők: az óvodapedagógus szak, a gazdálkodási és menedzsment szak, valamint a programtervező informatikus. Ugyanakkor sokan kerültek be a mezőgazdasági mérnöki és a sport- és rekreációszervezés alapszakra is.
Itt a lista: erre a 15 szakra jutott be a legtöbb jelentkező a 2019-es felvételin
Mérnökinformatikus, gépészmérnöki, programtervező informatikus, gazdálkodási és menedzsment - ezekre a szakokra jutott be a legtöbb jelentkező a 2019-es felvételin.
Az osztatlan tanári szakok közül a testnevelőtanár, a történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára, az angol nyelv és kultúra tanára, valamint közgazdásztanár szak volt a legkeresettebb – idézi a közlemény Minya Károlyt, a Nyíregyházi Egyetem oktatási rektorhelyettesét.
Az egyetem a pótfelvételin először indítja el a műszaki felsőoktatási szakképzést.
A 2019-es felvételi ponthatárokról itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
