Összesen 1133 hallgató jutott be a Nyíregyházi Egyetem képzéseire a 2019-es felvételin, közülük 928-an állami ösztöndíjas helyet szereztek.
Itt nézhetitek meg az összes felvételi ponthatárt - a teljes lista.
Négy felsőoktatási szakképzési, tizenkilenc alapképzési és egy mesterképzési szakot indít az egyetem. Pedagógusképzésből teljes a választék: csecsemő- és kisgyermeknevelő, óvodapedagógus, tanító és tanári szakosok is tanulnak az intézményből, a hallgatók 38 százaléka pedagógusképzésen tanul – közölte az egyetem.
A nappali osztatlan tanári szakosok tizenkét szakpáron, míg a diplomára épülő tanári mesterképzés levelezős egyszakosai tizenegy szakon folytathatják tanulmányaikat.
2019-ben az alapszakok voltak a legnépszerűbbek, a következők: az óvodapedagógus szak, a gazdálkodási és menedzsment szak, valamint a programtervező informatikus. Ugyanakkor sokan kerültek be a mezőgazdasági mérnöki és a sport- és rekreációszervezés alapszakra is.
Itt a lista: erre a 15 szakra jutott be a legtöbb jelentkező a 2019-es felvételin
Mérnökinformatikus, gépészmérnöki, programtervező informatikus, gazdálkodási és menedzsment - ezekre a szakokra jutott be a legtöbb jelentkező a 2019-es felvételin.
Az osztatlan tanári szakok közül a testnevelőtanár, a történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára, az angol nyelv és kultúra tanára, valamint közgazdásztanár szak volt a legkeresettebb – idézi a közlemény Minya Károlyt, a Nyíregyházi Egyetem oktatási rektorhelyettesét.
Az egyetem a pótfelvételin először indítja el a műszaki felsőoktatási szakképzést.
A 2019-es felvételi ponthatárokról itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
