Érvénytelen érettségi: a minisztérium a Szinyei-gimnázium felelősségét vizsgálja

Vizsgálja az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a szabálytalan érettségi vizsga miatt a Szinyei Merse Pál Gimnázium felelősségét.

  • Eduline

A minisztérium az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében azt írta, a kormányhivatali vizsgálat is megerősítette a gimnázium felnőttoktatási tagozatának szóbeli érettségi vizsgáján a kirendelt érettségi biztosok által észlelt súlyos szabálytalanságokat. Az intézmény vezetésének hibája - tették hozzá -, hogy húsz olyan tanulót engedtek érettségizni, akik arra nem voltak jogosultak, mert nem voltak meg a vizsgára bocsátás feltételei. Az érintett diákok jellemzően más középiskolába is jártak, és az átvételkor különbözeti vizsgát kellett volna tenniük. Jogszerűtlen, hogy ez nem történt meg - közölték.

Hozzátették, a diákok érettségijét a kormányhivatal érvényesnek tekinti, de érettségi bizonyítványt csak azután kaphatnak, hogy azokból a tantárgyakból is osztályozó vizsgát tettek, amelyekben korábban nem teljesítették a tanulmányi követelményeket.

A hvg.hu szerdán azt írta, egy kivételével az összes vizsgabizottság elfogadta az iskola pedagógiai programjában írtakat, vagyis hogy a nem érettségi tantárgyak esetében nem kell különbözetivel pótolni a hiányzó érdemjegyeket.

A diákok fellebbeztek, de az ügyben illetékes Fővárosi Kormányhivatal illetékes főosztálya július 23-ig nem bírálta el a kérelmeiket, ami – emeli ki a hvg.hu – egyet jelent azzal, hogy idén már nem kerülhetnek be a kiválasztott felsőoktatási intézménybe, ehhez ugyanis legkésőbb a ponthatárhúzást megelőző napig, vagyis 23-a éjfélig fel kellett volna tölteni a felvi.hu rendszerébe.

Jön a ponthatárhúzás, de a húsz szinyeis diák érettségi kérelmét még nem bírálták el

Hiába fellebbeztek a budapesti Szinyei Gimnázium esti tagozatára járó húsz diák az érettségi eredményeik megsemmisítése ellen, az idei általános felvételin nem kerülhetnek be a kiválasztott egyetemre, főiskolára.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.