Érvénytelen érettségi: a minisztérium a Szinyei-gimnázium felelősségét vizsgálja

Vizsgálja az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a szabálytalan érettségi vizsga miatt a Szinyei Merse Pál Gimnázium felelősségét.

  • Eduline

A minisztérium az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében azt írta, a kormányhivatali vizsgálat is megerősítette a gimnázium felnőttoktatási tagozatának szóbeli érettségi vizsgáján a kirendelt érettségi biztosok által észlelt súlyos szabálytalanságokat. Az intézmény vezetésének hibája - tették hozzá -, hogy húsz olyan tanulót engedtek érettségizni, akik arra nem voltak jogosultak, mert nem voltak meg a vizsgára bocsátás feltételei. Az érintett diákok jellemzően más középiskolába is jártak, és az átvételkor különbözeti vizsgát kellett volna tenniük. Jogszerűtlen, hogy ez nem történt meg - közölték.

Hozzátették, a diákok érettségijét a kormányhivatal érvényesnek tekinti, de érettségi bizonyítványt csak azután kaphatnak, hogy azokból a tantárgyakból is osztályozó vizsgát tettek, amelyekben korábban nem teljesítették a tanulmányi követelményeket.

A hvg.hu szerdán azt írta, egy kivételével az összes vizsgabizottság elfogadta az iskola pedagógiai programjában írtakat, vagyis hogy a nem érettségi tantárgyak esetében nem kell különbözetivel pótolni a hiányzó érdemjegyeket.

A diákok fellebbeztek, de az ügyben illetékes Fővárosi Kormányhivatal illetékes főosztálya július 23-ig nem bírálta el a kérelmeiket, ami – emeli ki a hvg.hu – egyet jelent azzal, hogy idén már nem kerülhetnek be a kiválasztott felsőoktatási intézménybe, ehhez ugyanis legkésőbb a ponthatárhúzást megelőző napig, vagyis 23-a éjfélig fel kellett volna tölteni a felvi.hu rendszerébe.

Jön a ponthatárhúzás, de a húsz szinyeis diák érettségi kérelmét még nem bírálták el

Hiába fellebbeztek a budapesti Szinyei Gimnázium esti tagozatára járó húsz diák az érettségi eredményeik megsemmisítése ellen, az idei általános felvételin nem kerülhetnek be a kiválasztott egyetemre, főiskolára.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.