Vizsgálja az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a szabálytalan érettségi vizsga miatt a Szinyei Merse Pál Gimnázium felelősségét.
A minisztérium az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében azt írta, a kormányhivatali vizsgálat is megerősítette a gimnázium felnőttoktatási tagozatának szóbeli érettségi vizsgáján a kirendelt érettségi biztosok által észlelt súlyos szabálytalanságokat. Az intézmény vezetésének hibája - tették hozzá -, hogy húsz olyan tanulót engedtek érettségizni, akik arra nem voltak jogosultak, mert nem voltak meg a vizsgára bocsátás feltételei. Az érintett diákok jellemzően más középiskolába is jártak, és az átvételkor különbözeti vizsgát kellett volna tenniük. Jogszerűtlen, hogy ez nem történt meg - közölték.
Hozzátették, a diákok érettségijét a kormányhivatal érvényesnek tekinti, de érettségi bizonyítványt csak azután kaphatnak, hogy azokból a tantárgyakból is osztályozó vizsgát tettek, amelyekben korábban nem teljesítették a tanulmányi követelményeket.
A hvg.hu szerdán azt írta, egy kivételével az összes vizsgabizottság elfogadta az iskola pedagógiai programjában írtakat, vagyis hogy a nem érettségi tantárgyak esetében nem kell különbözetivel pótolni a hiányzó érdemjegyeket.
A diákok fellebbeztek, de az ügyben illetékes Fővárosi Kormányhivatal illetékes főosztálya július 23-ig nem bírálta el a kérelmeiket, ami – emeli ki a hvg.hu – egyet jelent azzal, hogy idén már nem kerülhetnek be a kiválasztott felsőoktatási intézménybe, ehhez ugyanis legkésőbb a ponthatárhúzást megelőző napig, vagyis 23-a éjfélig fel kellett volna tölteni a felvi.hu rendszerébe.
Jön a ponthatárhúzás, de a húsz szinyeis diák érettségi kérelmét még nem bírálták el
Hiába fellebbeztek a budapesti Szinyei Gimnázium esti tagozatára járó húsz diák az érettségi eredményeik megsemmisítése ellen, az idei általános felvételin nem kerülhetnek be a kiválasztott egyetemre, főiskolára.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
