Így alakultak a ponthatárok a legnépszerűbb bölcsészképzéseken

Pszichológia, anglisztika és szabad bölcsészet - idén is ezek a legnépszerűbb bölcsészettudományi alapszakok.

  • Eduline

Felvételizők, figyelem: itt van az összes 2019-es felvételi ponthatár

Idén a pszichológia a legnépszerűbb alapszak, több mint 4500-an jelölték meg a jelentkezési lapon, 3752-en az első helyre sorolták ezt a képzést. Anglisztikára 2345-en, szabad bölcsészetre pedig 969-en szerettek volna bekerülni.

Több bölcsészettudományi képzésen idén is csak azok szerezhettek állami ösztöndíjas helyet, akik elérték az ezekre a szakokra érvényes előzetes ponthatárt - függetlenül attól, melyik felsőoktatási intézmény ilyen képzésére jelentkeztek.

Az előző években többször volt példa arra, hogy az előzetes ponthatárok egy-két felsőoktatási intézményben emelkedtek. A következő táblázatban megnézhetitek a bölcsészettudományi szakok előzetes és végleges ponthatárait.

KépzésElőzetes ponthatár (állami ösztöndíjas)Intézmény és ponthatár
pszichológia435

ELTE: 447

PPKE: 439

DE: 436

anglisztika320

SZTE: 356

KRE: 325

PTE: 360

szabad bölcsészet340

ELTE: 380

KRE: 341

SZTE: 345

történelem320

DE: 326

ELTE: 320

KRE: 320

keleti nyelvek és kultúráknincs

ELTE: 303 (arab)

KRE: 313 (japán)

germanisztikanincs

ELTE: 298

DE: 296

KRE: 280

pedagógianincs

SZTE: 291

DE: 324

PTE: 294

magyar310

ELTE: 330

PTE: 328

SZTE: 328

szlavisztikanincs

ELTE: 338 (horvát)

SZTE: 289 (bolgár)

DE: 310 (orosz)

néprajznincs

ELTE: 309

SZTE: 330

PTE: 318

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.