Íme, a 2019-es felvételi rekordjai: a legmagasabb átlagpontszámok, a legnépszerűbb egyetemek

Milyen szakon húzták a legmagasabb ponthatárt az ELTE-n? Milyen az átlagpontszám a Műegyetem alap- és osztatlan képzésein? Hány pont kellett a Corvinuson a nemzetközi tanulmányok képzéshez? A 2019-es felvételi ponthatárok legjei következnek.

  • Eduline

Felvételizők, figyelem: itt van az összes 2019-es felvételi ponthatár

Soha nem jutott be még olyan sok elsőéves az ELTE-re, mint idén: összesen 10 170-en kezdik meg a képzést szeptemberben.

Az ELTE-n a legmagasabb ponthatárt három tanári szakon húzták meg: 475 pont kellett a matematikatanár – orosz nyelv és kultúra tanára, a német nyelv és kultúra tanára – francia nyelv és kultúra tanára, valamint a történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára – latin nyelv és kultúra tanára szakpárhoz.

A Budapesti Corvinus Egyetemen a nemzetközi tanulmányok alapszakhoz kellett a legtöbb pont – idén 456.

A Corvinuson a legtöbb felvételiző a Gazdálkodástudományi Kar gazdálkodási és menedzsment alapszakján kezdi meg – az ötszáz elsőéves átlagpontszáma 462.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem állami ösztöndíjas képzésein az átlagpontszám kifejezetten magas, 418,8 pont. Az önköltséges képzésekre felvett hallgatókéval együtt az átlag 416,2 pont.

A 2019-es felvételi ponthatárokról szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások
@eduline.hu

„A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek

♬ eredeti hang - eduline.hu

Még várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjából alapított JATE-díjra

Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.