Íme, a 2019-es felvételi rekordjai: a legmagasabb átlagpontszámok, a legnépszerűbb egyetemek

Milyen szakon húzták a legmagasabb ponthatárt az ELTE-n? Milyen az átlagpontszám a Műegyetem alap- és osztatlan képzésein? Hány pont kellett a Corvinuson a nemzetközi tanulmányok képzéshez? A 2019-es felvételi ponthatárok legjei következnek.

  • Eduline

Felvételizők, figyelem: itt van az összes 2019-es felvételi ponthatár

Soha nem jutott be még olyan sok elsőéves az ELTE-re, mint idén: összesen 10 170-en kezdik meg a képzést szeptemberben.

Az ELTE-n a legmagasabb ponthatárt három tanári szakon húzták meg: 475 pont kellett a matematikatanár – orosz nyelv és kultúra tanára, a német nyelv és kultúra tanára – francia nyelv és kultúra tanára, valamint a történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára – latin nyelv és kultúra tanára szakpárhoz.

A Budapesti Corvinus Egyetemen a nemzetközi tanulmányok alapszakhoz kellett a legtöbb pont – idén 456.

A Corvinuson a legtöbb felvételiző a Gazdálkodástudományi Kar gazdálkodási és menedzsment alapszakján kezdi meg – az ötszáz elsőéves átlagpontszáma 462.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem állami ösztöndíjas képzésein az átlagpontszám kifejezetten magas, 418,8 pont. Az önköltséges képzésekre felvett hallgatókéval együtt az átlag 416,2 pont.

A 2019-es felvételi ponthatárokról szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.