Íme, a 2019-es felvételi rekordjai: a legmagasabb átlagpontszámok, a legnépszerűbb egyetemek

Milyen szakon húzták a legmagasabb ponthatárt az ELTE-n? Milyen az átlagpontszám a Műegyetem alap- és osztatlan képzésein? Hány pont kellett a Corvinuson a nemzetközi tanulmányok képzéshez? A 2019-es felvételi ponthatárok legjei következnek.

  • Eduline

Felvételizők, figyelem: itt van az összes 2019-es felvételi ponthatár

Soha nem jutott be még olyan sok elsőéves az ELTE-re, mint idén: összesen 10 170-en kezdik meg a képzést szeptemberben.

Az ELTE-n a legmagasabb ponthatárt három tanári szakon húzták meg: 475 pont kellett a matematikatanár – orosz nyelv és kultúra tanára, a német nyelv és kultúra tanára – francia nyelv és kultúra tanára, valamint a történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára – latin nyelv és kultúra tanára szakpárhoz.

A Budapesti Corvinus Egyetemen a nemzetközi tanulmányok alapszakhoz kellett a legtöbb pont – idén 456.

A Corvinuson a legtöbb felvételiző a Gazdálkodástudományi Kar gazdálkodási és menedzsment alapszakján kezdi meg – az ötszáz elsőéves átlagpontszáma 462.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem állami ösztöndíjas képzésein az átlagpontszám kifejezetten magas, 418,8 pont. Az önköltséges képzésekre felvett hallgatókéval együtt az átlag 416,2 pont.

A 2019-es felvételi ponthatárokról szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna