Több népszerű szakon is magasabbak lettek a végleges ponthatárok, mint az előzetesek

Sok felvételizőt érhetett kellemetlen meglepetés, több népszerű szakon ugyanis az előzetesen meghirdetett ponthatárnál jóval magasabb pontszámmal lehetett csak állami ösztöndíjas helyet szerezni.

  • Eduline

Felvételizők, figyelem: itt van az összes 2019-es felvételi ponthatár

Az előző évekhez hasonlóan 41 kiemelt alap- és osztatlan szakon ismét előzetes ponthatárokat húztak, a képzések listáját 2019 decemberében hozták nyilvánosságra. A "központi" ponthatárok lényege, hogy azok, akik az érintett 41 szak közül választottak, csak akkor szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, ha elérik az előzetesen meghatározott ponthatárt.

Nyolc alapszakon azonban jóval alacsonyabbak voltak az előzetes ponthatárok, mint tavaly. Változott például az alkalmazott közgazdaságtan ponthatára, oda 28 ponttal kevesebb kellett, mint tavaly, 428 helyett 400-nál húzták meg az előzetes ponthatárokat. Ugyanennyi volt az előzetes limit az emberi erőforrások, a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing szakon.

A nemzetközi gazdálkodás szakon 440 helyett 420, kommunikáció- és médiatudományon 455 helyett 440, a nemzetközi tanulmányokon 465 helyett 455, a pénzügy és számvitelt célzók 425 helyett 400-as előzetes ponthatárral számolhattak a felvételizők.

Sőt több osztatlan képzésen is alacsonyabbak voltak az előzetes ponthatárok. Például 460 helyett csak 440 pont kell a jogászképzésen, a gazdálkodás- és pénzügy-matematikai elemzés szakon 440 helyett 420 pont kell.

Az elmúlt években többször volt rá példa, hogy változtattak az előzetes ponthatárokon - az oktatásért felelős államtitkárság többször kiemelte, hogy ezek csak "előzetes" limitek, amelyek változhatnak a jelentkezők száma és összpontszáma alapján.

Idén is volt, akit kellemetlen meglepetés ért

Azok közül a szakok közül, ahol előzetes ponthatárokat húztak, több olyan is van idén, ahol a végleges ponthatár jóval magasabb lett, mint az előzetesen megadott.

A népszerű műszaki menedzser képzésen az előzetes 320 helyett 360 kellett, nemzetközi gazdálkodáson pedig volt olyan egyetem ahol 420 helyett 465 pont kellett a felvételizőknek a bekerüléshez.

A legnépszerűbb bölcsészképzésen a pszichológián is akadtak magasabb ponthatárok az például az előzetes 435 helyett 459 vagy 460 pont kellett. A szintén népszerű szabad bölcsészeten is voltak magasabb ponthatárok az előzetes 340 helyett volt olyan intézmény is, ahova 380 pnt kellet.

Kommunikáció- és médiatudomány szakon például volt olyan egyetem is ahol az előzetes 440 helyett, 462 pont kellett bekerüléshez. A turizmus-vendéglátás képzésre jelentkezők is meglepődhettek, hiszen az előzetes 400 pont helyett volt olyan egyetem ahol 408 pont kellett a bekerüléshez.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.