Fontos dátumok a ponthatárhúzás után, amit nem szabad elfelejteni

Már nem kell sokat várni az idei ponthatárokra, hiszen július 24-én, azaz holnap minden kiderül. De milyen fontos dátumok vannak a ponthatárhúzás után, amit nem szabad elfelejteni?

  • Eduline

Nagy nap lesz holnap, hiszen kiderülnek a 2019-es felvételi ponthatárok és mindenki megtudja, hogy melyik szakra, melyik intézménybe kerül be. Azonban a ponthatárok kihirdetése után is lesznek fontos dátumok:

Augusztus 5-ig

Augusztus 5-ig minden felvételiző e-mailt kap arról, hogy elérhetővé vált az E-felvételi rendszerében az ún. besorolási döntésről szóló határozat. Ez az a hivatalos értesítés, amely a felvételi eredményéről szól.

Felvételizők, figyelem! Mindenki csak egy szakra kerülhet be

Az idei felvételin jelentkeztetek egyetemre vagy főiskolára? Fontos, hogy tudjátok, mi dönt arról, melyik képzést kezdhetitek el. Újabb kérdésre válaszolunk.

A sikeresen felvételizőknek az az egyetem vagy főiskola is küld ún. felvételi határozatot (legkésőbb augusztus 8-ig), ahová bekerültek – ebben a beiratkozásról és egyéb feladatokról is hasznos információkat találtok majd meg.

Július vége

Pontos dátumot még nem lehet tudni, de a felvételi ponthatárok kihirdetése után indul el a 2019-es pótfelvételi – ha a szabályok idén sem változnak, a pótfelvételire csak azok jelentkezhetnek majd, akik egy szakra sem kerültek be az idei felvételin, vagy pedig be sem adták a jelentkezésüket. A pótfelvételin – az előző évek szabályai alapján – várhatóan csak egy szakot lehet majd megjelölni, a képzések néhány kivételtől eltekintve önköltségesek.

Idén felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.