Felvételi 2019: ezeket az adatokat mindenképp meg kell adnotok a pluszpontokért

Ha az utolsó pillanatra hagytátok a pluszpontot érő dokumentumok feltöltését, akkor még megnézhetitek, hogyan kell feltölteni őket, ha nem szeretnétek pontot bukni.

  • Eduline

Milyen adatokat kell megadni a nyelvvizsga-bizonyítványotokból?

A felvételi tájékoztató felhívja a figyelmet arra, hogy csak a 2003. január 1. előtt kiállított nyelvvizsga-dokumentumokat kell feltölteni az e-felvételi rendszerébe.

A 2003. január 1. után szerzett nyelvvizsgák esetében a beírt adatok (nyelvvizsga nyelve, foka, típusa, bizonyítvány száma, anyakönyvi száma, bizonyítvány kiállításának dátuma) alapján ellenőrzik a hitelességet.

Felvételi dokumentumok: így kell feltölteni, ami elengedhetetlen a pontszámításhoz

Ha idén felvételiztek, már nincs sok időtök összegyűjteni és feltölteni a hiányzó dokumentumokat, ha eddig nem tettétek meg. Most összeszedtük, a pontot érő bizonyítványoknak és dokumentumoknak milyen adatait kell megadnotok.

„Ha a jelentkező egy adott nyelvből külön szóbeli és írásbeli nyelvvizsga-bizonyítvánnyal rendelkezik, azok adatait két külön sorban kell rögzítenie” – olvasható a tájékoztatóban.

Ha pedig más dokumentumokat szeretnétek pótolni, itt megnézhetitek, hogyan kell feltöltenetek, milyen adatokat kell megadnotok.

A 2019-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Idén felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.