Felvételi 2019: milyen ponthatárokra számíthattok egyes szakokon?

A legtöbben csak az előző évek ponthatárait nézegetve reménykednek abban, hogy az idei sem lesz sokkal magasabb. Vannak szakok, amelyeknél azonban előzetes ponthatárt is húztak - ezek között az idei listán is több változás van.

  • Eduline

Összesen negyvenegy alap- és osztatlan szakon húztak előzetes ponthatárokat, például a népszerű gazdasági képzéseken, kommunikáció és médiatudomány, általános orvosi, fogorvosi szakon, de a jogi karokra készülőknek is figyelniük kell az előzetes limitre - mert a megjelölt egyetemekre csak úgy kerülhettek be, ha az előzetes ponthatárt eléritek, amely végül megegyezhet a végleges ponthatárral, de természetesen magasabb (intézményenként eltérő) pont is lehet. Utóbbi esetében már nyilván azzal kell számolnotok a felvételin, de az előzetes ponthatár akkor is megfelelő irányadó lehet.

Az említettek közül nyolc alapszakon jóval alacsonyabbak lettek az előzetes ponthatárok, mint tavaly. Változott például az alkalmazott közgazdaságtan ponthatára, oda 28 ponttal kevesebb kell, mint tavaly, 428 helyett 400-nál húzták meg az előzetes ponthatárokat. A nemzetközi gazdálkodás szakon 440 helyett 420, kommunikáció- és médiatudományon 455 helyett 440, a nemzetközi tanulmányokon 465 helyett 455, a pénzügy és számvitelt célzók 425 helyett 400-as előzetes ponthatárral számolhatnak.

A teljes listát az előzetes ponthatárokról itt nézhetitek meg:

null

null

Felvételi 2019: mire számíthatnak a legnépszerűbb szakokra jelentkezők?

Jó hír, hogy több szakon is alacsonyabb az idei előzetes ponthatár, mint tavaly. De mint jelent ez az egyes egyetemeknél?

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.