Ha ti is idén felvételiztek egyetemre vagy főiskolára, akkor már nem kell sokáig izgulnotok, hamarosan ugyanis itt a ponthatárhúzás napja. Most kíváncsiságból megnéztük, melyik szakokon húztak rekordponthatárokat tavaly. Vajon idén hol lesznek a legmagasabbak a határok?
Arról már többször is írtunk, hogy hol lesz a legnagyobb verseny az idei felvételin. De vajon hol voltak a legmagasabb ponthatárok tavaly? Most kíváncsiságból utánajártunk.
Tavaly a legmagasabb ponthatárt az Eötvös Loránd Tudományegyetemen húzták: 500 pontot kellett elérnie, aki német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára – latin nyelv és kultúra tanár szakon szeretne tanulni.
Az 500 egyébként a maximálisan elérhető pontszám a felsőoktatási felvételin - ennél több pontot akkor sem lehet szerezni, ha valaki kettőnél több tárgyból tesz emelt szintű érettségit vagy több nyelvvizsgája is van. Az ELTE-nek erre a szakjára egyébként összesen egy felvételiző jelentkezett - vagyis az ő pontszáma lett a végleges ponthatár.
A Károli Gáspár Református Egyetem osztatlan jogászképzésén 474 pont kellett az állami ösztöndíjas helyhez - ez példál komoly emelés volt a 460-as előzetes ponthatárhoz képest.
A nemzetközi tanulmányok alapképzésen is nagyon magas ponthatárok születtek: a Széchenyi István Egyetemen például 472-nél, a Pécsi Tudományegyetemen 478-nál, a Corvinuson 466-nál (angol nyelvű) és 465-nél (magyar nyelvű) húzták meg a limitet.
Ezekért a szakokért izgulnak majd a legtöbben: a top 5 képzés a 2019-es felvételin
Habár a középszintű szóbeli érettségi vizsgák még tartanak, a pont ott partik helyszínei már sorra derülnek ki. Melyik szakokra szeretnének bekerülni a legtöbben?
Hogyan lehet 500 pontot szerezni?
Ilyen magas pontszámot két esetben lehet elérni. Vagy valaki 100 százalékos érettségit tett abból a két tárgyból, amely az adott szakon kötelező vagy választható, és mellé szerzett még 100 többletpontot (például úgy, hogy emelt szinten érettségizett ebből a két tárgyból, vagy az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen 1-10. helyezést ért el) - ám valószínűleg kevés ilyen teljesítményű felvételiző van.
A másik lehetőség sem sokkal egyszerűbb: a maximális 500 pontot kapják meg a felvételin azok a jelentkezők, akik olimpiai játékokon, a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) által szervezett Sakkolimpián, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián 1–6. helyezést értek el.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
