Hány pont jár majd a második emelt szintű érettségiért 2020-ban?

A 2020-as felsőoktatási felvételin kötelező lesz legalább egy B2-es nyelvvizsgát és egy emelt szintű érettségit szerezni. De mi a helyzet akkor, ha egy jelentkező nem egy, hanem két tárgyból tesz emelt szintű vizsgát?

  • Eduline

A 2020-as felvételi pontszámítási szabályai körül még mindig sok a kérdőjel, néhány kérdésre azonban már lehet tudni a választ.

Ilyen például a második emelt szintű érettségi esete, amelyről a felvételi rendelet azt írja: „amennyiben a jelentkező érettségi pontjait az emelt szinten teljesített vizsga alapján számítják, a jelentkező az emelt szinten teljesített, legalább 45 százalékos eredményű második vizsgáért érettségi többletpontra jogosult”.

Erre a Nemzeti Pedagóguskar által hétfőn közzétett – a 2020-as felvételi pontszámításról szóló – tájékoztatója is hoz példát: „A jelentkező gazdaságinformatikus szakot szeretne megjelölni. Ha a felvételiző úgy dönt, hogy informatikából és matematikából is emelt szinten érettségizik, akkor jár-e neki a többletpont? A válasz: igen, jár neki az 50 többletpont (feltéve, hogy az egyik emelt tárgyból legalább 45%-os eredményt produkál). Az oka az, hogy a 2. – a felvételi pontszámításba beszámítható – emelt szintű vizsgáért jár neki csak a többletpont. A matematika és az informatika mindkettő ilyen”.

Felvételi 2020: ilyenek lesznek a pontszámítási szabályok jövőre

Jár-e többletpont az emelt szintű nyelvi érettségiért a 2020-as felvételin? Milyen többletpontokat kaphat az a jelentkező, akinek két emelt szintű érettségije és egy középfokú és egy felsőfokú nyelvvizsgája van? Fontos kérdésekre válaszol az EMMI.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna