A 2020-as felsőoktatási felvételin kötelező lesz legalább egy B2-es nyelvvizsgát és egy emelt szintű érettségit szerezni. De mi a helyzet akkor, ha egy jelentkező nem egy, hanem két tárgyból tesz emelt szintű vizsgát?
A 2020-as felvételi pontszámítási szabályai körül még mindig sok a kérdőjel, néhány kérdésre azonban már lehet tudni a választ.
Ilyen például a második emelt szintű érettségi esete, amelyről a felvételi rendelet azt írja: „amennyiben a jelentkező érettségi pontjait az emelt szinten teljesített vizsga alapján számítják, a jelentkező az emelt szinten teljesített, legalább 45 százalékos eredményű második vizsgáért érettségi többletpontra jogosult”.
Erre a Nemzeti Pedagóguskar által hétfőn közzétett – a 2020-as felvételi pontszámításról szóló – tájékoztatója is hoz példát: „A jelentkező gazdaságinformatikus szakot szeretne megjelölni. Ha a felvételiző úgy dönt, hogy informatikából és matematikából is emelt szinten érettségizik, akkor jár-e neki a többletpont? A válasz: igen, jár neki az 50 többletpont (feltéve, hogy az egyik emelt tárgyból legalább 45%-os eredményt produkál). Az oka az, hogy a 2. – a felvételi pontszámításba beszámítható – emelt szintű vizsgáért jár neki csak a többletpont. A matematika és az informatika mindkettő ilyen”.
Felvételi 2020: ilyenek lesznek a pontszámítási szabályok jövőre
Jár-e többletpont az emelt szintű nyelvi érettségiért a 2020-as felvételin? Milyen többletpontokat kaphat az a jelentkező, akinek két emelt szintű érettségije és egy középfokú és egy felsőfokú nyelvvizsgája van? Fontos kérdésekre válaszol az EMMI.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
