Érettségi 2019: mikor nem számolnak érettségi pontokat?

Vannak esetek, amikor nem számít bele az érettségi pontokba az érettségi eredménye. Kik nem számolhatnak az érettségi eredményükkel? Fontos kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Felvi idei felvételi tájékoztatója szerint az alábbi esetekben nem számolnak érettségi pontokat az érettségi vizsgaeredményekből:

A felvételi során a feltételként meghatározott emelt szintű érettségi vizsgát nem helyettesíti a nyelvvizsga-bizonyítvány alapján kiadott érettségi bizonyítvány vagy tanúsítvány. Ezért azoknak, akik germanisztika, anglisztika, romanisztika alapképzési szakokra jelentkeznek (ahol az emelt szintű érettségi felvételi követelmény), akkor is érettségizniük kell emelt szinten az adott nyelvből, ha B2 (korábban középfokú) vagy C1 (korábban felsőfokú) komplex (korábban C típusú) nyelvvizsgájuk alapján, vizsga alóli felmentés mellett, 100%-os emelt szintű jeles osztályzatot kaptak az érettségi során. Az így szerzett eredményt a tanulmányi pontoknál és olyan szakoknál, ahol adott nyelvből középszintű nyelvi érettségi a követelmény, figyelembe lehet venni.

Felvételi 2020: ilyenek lesznek a pontszámítási szabályok jövőre

Jár-e többletpont az emelt szintű nyelvi érettségiért a 2020-as felvételin? Milyen többletpontokat kaphat az a jelentkező, akinek két emelt szintű érettségije és egy középfokú és egy felsőfokú nyelvvizsgája van? Fontos kérdésekre válaszol az EMMI.

Matematika érettségi eredményből sem számolható érettségi pont, ha 2005-ben az utolsó év végi érdemjegyetek került érettségi bizonyítványotokba, azaz ténylegesen nem tettetek vizsgát ebből a tárgyból.

Illetve akkor sem számolható érettségi pont, ha az érettségi vizsgán a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótoltátok. Ezeken felül az a korábban tett érettségi vizsga sem számít bele az eredménybe, amelyett nem tudnak megfeleltetni egyik mai vizsgának sem.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.