Ilyen lesz a szóbeli érettségi angolból: pontok és feladatrészek

Milyen lesz az angol szóbeli érettségi? Mutatjuk a vizsga menetét és a főbb szempontokat a középszinten vizsgázóknak.

  • Eduline

A középszintű angol szóbeli érettségit június 17-28. között tartják, ekkor a főtárgyak mellett idegen nyelvből is vizsgáznak a diákok. De hogyan néz ki maga a vizsga?

Húztok egy tételt, amely tartalmazni fogja az összes feladatrészt. Felkészülési idő nem lesz, azonban a feladatok végiggondolásához körülbelül fél percet adni fognak. A tájékoztató szerint mindez 15 perc alatt lezajlik majd. Összesen 33 pontot szerezhettek a vizsgán.

Lesz társalgás rész, szerepjáték és önálló témakifejtés is segédanyagok alapján. A társalgási feladatban néhány olyan kérdésre kell válaszolnotok, amelyek hozzátok vagy közvetlen környezetetekhez és hétköznapi tevékenységeitekhez kapcsolódnak. Erre a részfeladatra összesen tíz pontot kaphattok: négy pontot arra, hogy mennyire vagytok tájékozottak adott témában, hármat-hármat a szókincsre és a nyelvtanra.

A szerepjáték során a mindennapi élet helyzeteihez hasonlító szituációban kell részt vennetek, amelyben partneretek a vizsgáztató lesz. A pontozás hasonlóan néz ki, mint a társalgás résznél, összesen tíz pontot szerezhettek, négyet a kommunikációs cél elérése, hármat-hármat a szókincsre és a nyelvtanra.

Az önálló témakifejtés feladatban pedig egy adott, hétköznapi témához kapcsolódóan kell gondolataitokat, véleményéteket összefüggően kifejteni. Ebben a feladatban általában vagy két kép (fénykép, rajz) és megadott irányítószempontok alapján kell beszélni egy adott témáról. Négy pontot ér az összefüggő témakifejtés, három-három pont járhat pedig a szókincsre és a nyelvtanra.

A három feladatrészben összesítve értékelik a beszédtempót, kiejtést, hanglejtést is - erre három pontot kaphattok a vizsgán.

Szóbeli érettségi: mikor húzhattok póttételt a vizsgán?

Hamarosan elkezdődnek a szóbeli érettségik, de mikor kell a szóbeli vizsgán póttételt húzni? Ilyenkor mi alapján pontozzák a vizsgát? Fontos kérdésre válaszolunk.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.