Milyenek voltak a ponthatárok az előző években a legnépszerűbb mesterszakokon?

Hány pontra volt szükség a 2018-as és 2017-es felvételin a legnépszerűbb mesterszakokon? Mutatjuk a pontszámokat.

  • Eduline

A 2019-es felvételin a legtöbben valamilyen tanári mesterszakra jelentkeztek. Ezen a képzésen rendkívül színes a választék – mind a képzés idejét (két-, négy-, vagy öt féléves képzések), mind tanári típusokat tekintve –, ezért a ponthatárok is nagyon eltérőek. Egyes képzésekre már 70 ponttól be lehet kerülni, míg máshol 90-95 pont az elvárás.

A második legnépszerűbb mesterszak a vezetés szervezés. A Pécsi Tudományegyetemen erre a képzésre tavaly 90 ponttól, tavalyelőtt 86 ponttól lehetett bejutni. A Miskolci Egyetemre valamennyivel egyszerűbb volt felvételt nyerni, ugyanis itt 2018-ban 67 pont volt a beugró.

Harmadik helyen végzett a pszichológia mesterképzés. Az ELTE-re 2018-ban erre a szakra 53 ponttól, 2017-ben pedig 66 ponttól lehetett felvételt nyerni. A Szegedi Tudományegyetemen, ugyanezen a képzésen tavaly 84 pont volt a limit.

Itt vannak a ponthatárok: ennyi ponttal lehetett bekerülni a legnépszerűbb szakokra a korábbi években

Hány pontra volt szükség 2018-as és 2017-es felvételin a legnépszerűbb alapszakokon? Milyen előzetes ponthatárokkal kellett számolni? Mutatjuk őket.

A vállalkozásfejlesztés szak negyedik helyen zárt a toplistán. Ez a képzés az utóbbi két évben csak angol nyelven indult a Budapesti Metropolitan Egyetemen - tavaly 89 pontra, tavalyelőtt 85 pontra volt szükség a sikeres felvételhez. Az Óbudai Egyetemen 2018-ban 67 ponttal, 2017-ben 69 ponttal kellett számolniuk a felvételizőknek.

A mesterszakok top listáján ötödik helyre került az emberi erőforrás tanácsadó képzés. Tavaly a Soproni Egyetemen 73 pont, a Széchenyi István Egyetemen 67 pont kellett a felvételhez. Tavalyelőtt az előbbi egyetemen 72 pontnál, az utóbbin 63 pontnál húzták meg a ponthatárt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.