Hány pontra volt szükség a 2018-as és 2017-es felvételin a legnépszerűbb mesterszakokon? Mutatjuk a pontszámokat.
A 2019-es felvételin a legtöbben valamilyen tanári mesterszakra jelentkeztek. Ezen a képzésen rendkívül színes a választék – mind a képzés idejét (két-, négy-, vagy öt féléves képzések), mind tanári típusokat tekintve –, ezért a ponthatárok is nagyon eltérőek. Egyes képzésekre már 70 ponttól be lehet kerülni, míg máshol 90-95 pont az elvárás.
A második legnépszerűbb mesterszak a vezetés szervezés. A Pécsi Tudományegyetemen erre a képzésre tavaly 90 ponttól, tavalyelőtt 86 ponttól lehetett bejutni. A Miskolci Egyetemre valamennyivel egyszerűbb volt felvételt nyerni, ugyanis itt 2018-ban 67 pont volt a beugró.
Harmadik helyen végzett a pszichológia mesterképzés. Az ELTE-re 2018-ban erre a szakra 53 ponttól, 2017-ben pedig 66 ponttól lehetett felvételt nyerni. A Szegedi Tudományegyetemen, ugyanezen a képzésen tavaly 84 pont volt a limit.
Itt vannak a ponthatárok: ennyi ponttal lehetett bekerülni a legnépszerűbb szakokra a korábbi években
Hány pontra volt szükség 2018-as és 2017-es felvételin a legnépszerűbb alapszakokon? Milyen előzetes ponthatárokkal kellett számolni? Mutatjuk őket.
A vállalkozásfejlesztés szak negyedik helyen zárt a toplistán. Ez a képzés az utóbbi két évben csak angol nyelven indult a Budapesti Metropolitan Egyetemen - tavaly 89 pontra, tavalyelőtt 85 pontra volt szükség a sikeres felvételhez. Az Óbudai Egyetemen 2018-ban 67 ponttal, 2017-ben 69 ponttal kellett számolniuk a felvételizőknek.
A mesterszakok top listáján ötödik helyre került az emberi erőforrás tanácsadó képzés. Tavaly a Soproni Egyetemen 73 pont, a Széchenyi István Egyetemen 67 pont kellett a felvételhez. Tavalyelőtt az előbbi egyetemen 72 pontnál, az utóbbin 63 pontnál húzták meg a ponthatárt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
