Milyenek voltak a ponthatárok az előző években a legnépszerűbb mesterszakokon?

Hány pontra volt szükség a 2018-as és 2017-es felvételin a legnépszerűbb mesterszakokon? Mutatjuk a pontszámokat.

  • Eduline

A 2019-es felvételin a legtöbben valamilyen tanári mesterszakra jelentkeztek. Ezen a képzésen rendkívül színes a választék – mind a képzés idejét (két-, négy-, vagy öt féléves képzések), mind tanári típusokat tekintve –, ezért a ponthatárok is nagyon eltérőek. Egyes képzésekre már 70 ponttól be lehet kerülni, míg máshol 90-95 pont az elvárás.

A második legnépszerűbb mesterszak a vezetés szervezés. A Pécsi Tudományegyetemen erre a képzésre tavaly 90 ponttól, tavalyelőtt 86 ponttól lehetett bejutni. A Miskolci Egyetemre valamennyivel egyszerűbb volt felvételt nyerni, ugyanis itt 2018-ban 67 pont volt a beugró.

Harmadik helyen végzett a pszichológia mesterképzés. Az ELTE-re 2018-ban erre a szakra 53 ponttól, 2017-ben pedig 66 ponttól lehetett felvételt nyerni. A Szegedi Tudományegyetemen, ugyanezen a képzésen tavaly 84 pont volt a limit.

Itt vannak a ponthatárok: ennyi ponttal lehetett bekerülni a legnépszerűbb szakokra a korábbi években

Hány pontra volt szükség 2018-as és 2017-es felvételin a legnépszerűbb alapszakokon? Milyen előzetes ponthatárokkal kellett számolni? Mutatjuk őket.

A vállalkozásfejlesztés szak negyedik helyen zárt a toplistán. Ez a képzés az utóbbi két évben csak angol nyelven indult a Budapesti Metropolitan Egyetemen - tavaly 89 pontra, tavalyelőtt 85 pontra volt szükség a sikeres felvételhez. Az Óbudai Egyetemen 2018-ban 67 ponttal, 2017-ben 69 ponttal kellett számolniuk a felvételizőknek.

A mesterszakok top listáján ötödik helyre került az emberi erőforrás tanácsadó képzés. Tavaly a Soproni Egyetemen 73 pont, a Széchenyi István Egyetemen 67 pont kellett a felvételhez. Tavalyelőtt az előbbi egyetemen 72 pontnál, az utóbbin 63 pontnál húzták meg a ponthatárt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.