Itt vannak a ponthatárok: ennyi ponttal lehetett bekerülni a legnépszerűbb szakokra a korábbi években

Hány pontra volt szükség a 2018-as és 2017-es felvételin a legnépszerűbb alapszakokon? Milyen előzetes ponthatárokkal kellett számolni? Mutatjuk őket.

  • Eduline

A 2019-es felvételin a gazdálkodási és menedzsment lett a legnépszerűbb alapszak. Tavaly erre a szakra 428 pontnál, 2017-ben pedig 440 pontnál húzták meg az előzetes ponthatárt. A végső ponthatár 2018-ban a BCE-n 444, a BGE-n 434 pont, 2017-ben a BCE-n 447, a BGE-n pedig 440 pont volt. Idén, a tavalyihoz képest 28 ponttal lejjebb vitték az előzetes ponthatárt, azaz minimum 400 pontra van szükség a felvételhez.

A kereskedelem és marketing lett a második legnépszerűbb alapszak. Ezen a képzésen idén 400 pontnál húzták meg az előzetes ponthatárt. Tavaly még 428, tavalyelőtt pedig 449 pontban állapították meg az előzetes ponthatárt. 2018-ban a Debreceni Egyetemen 432, 2017-ben 454 volt a végső ponthatár. A BCE-n tavaly 442 pontnál, 2017-ben pedig 449 pontnál húzták meg a határt.

Dobogós lett még a mérnökinformatikus képzés, ahol tavaly a BME-n 395 pont, tavalyelőtt 375 pont volt a limit. A Debreceni Egyetemre valamivel egyszerűbb volt bekerülni – itt 2018-ban 300, 2017-ben pedig 290 pont kellett a felvételhez.

A szintén népszerű ápolás- és betegellátás (ápoló) szakon 2018-ban 320 pontra, 2017-ben 328 pontra volt szükség a Semmelweis Egyetemen a sikeres felvételihez. A Miskolci Egyetemen az ápolás- ás betegellátás (gyógytornász) szakon tavaly 325, tavalyelőtt 328 pont volt a beugró.

pixabay

Az ötödik helyet elfoglaló turizmus- vendéglátás alapszakon tavaly 400 pontnál, 2017-ben pedig 420 pontnál húzták meg az előzetes ponthatárt. 2018-ban a végső ponthatár a BGE-n 400 pont, a Miskolci Egyetemen pedig 417 pont volt. Ugyanezeken az egyetemeken 2017-ben 420 pontnál, és 428 pontnál húzták meg a határt. Idén az előzetes ponthatár nem változott a tavalyihoz képest, azaz ismét 400 pont a limit.

Gépészmérnöki képzésen az ELTE-n 2018-ban 303 pont volt az alsó határ. A Pannon Egyetemen tavaly és tavalyelőtt is elegendő volt 280 pont a bejutáshoz.

Azok, akik óvodapedagógusnak jelentkeztek, tavaly az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán 282, 2017-ben pedig 280 ponttól juthattak be a felsőoktatási intézménybe. A Debreceni Egyetemen az elmúlt két évben egyaránt 280 pont volt a határ.

Nyolcadik helyen zárt a gazdaságinformatikus képzés. Ezen a szakon a BCE-n tavaly 406 pontra, tavalyelőtt 400 pontra volt szükség a sikeres felvételihez. A BGE-re könnyebben lehetett felvételt nyerni – ugyanis 2018-ban 333 ponttól, 2017-ben pedig 286 ponttól lehetett bejutni.

Ez a tíz legnépszerűbb alapszak a 2019-es felvételin: tarol a gazdálkodási és menedzsment

Gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, mérnökinformatikus - ez a 2019-es felvételi három legnépszerűbb alapszakja. Nyilvánosságra hozták a jelentkezési statisztikákat, idén összesen 112 034-en jelentkeztek egyetemre és főiskolára.

Ugyancsak a legnépszerűbb alapszakok közé tartozik a pszichológia. Az elmúlt két évben 435 pontnál húzták meg az előzetes ponthatért, és ez idén sem változott. A végső ponthatárokat tavaly a Debreceni Egyetemen 436 pontnál húzták meg. 2017-ben pedig a Debreceni Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen is 435 pont volt a beugró.

A top tízben a pénzügy és számvitel képzés zárja a sort. Ezen a képzésen 2018-ban 425, 2017-ben 450 pontban állapították meg az előzetes ponthatárt. Idén 25 ponttal kevesebb, azaz 400 pont a limit. Tavaly a Kaposvári Egyetemen 445 pont, a BCE-n 431 pont, tavalyelőtt az előbbi egyetemen 500 pont, az utóbbin 450 pont volt a ponthatár.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.