Itt vannak a ponthatárok: ennyi ponttal lehetett bekerülni a legnépszerűbb szakokra a korábbi években

Hány pontra volt szükség a 2018-as és 2017-es felvételin a legnépszerűbb alapszakokon? Milyen előzetes ponthatárokkal kellett számolni? Mutatjuk őket.

  • Eduline

A 2019-es felvételin a gazdálkodási és menedzsment lett a legnépszerűbb alapszak. Tavaly erre a szakra 428 pontnál, 2017-ben pedig 440 pontnál húzták meg az előzetes ponthatárt. A végső ponthatár 2018-ban a BCE-n 444, a BGE-n 434 pont, 2017-ben a BCE-n 447, a BGE-n pedig 440 pont volt. Idén, a tavalyihoz képest 28 ponttal lejjebb vitték az előzetes ponthatárt, azaz minimum 400 pontra van szükség a felvételhez.

A kereskedelem és marketing lett a második legnépszerűbb alapszak. Ezen a képzésen idén 400 pontnál húzták meg az előzetes ponthatárt. Tavaly még 428, tavalyelőtt pedig 449 pontban állapították meg az előzetes ponthatárt. 2018-ban a Debreceni Egyetemen 432, 2017-ben 454 volt a végső ponthatár. A BCE-n tavaly 442 pontnál, 2017-ben pedig 449 pontnál húzták meg a határt.

Dobogós lett még a mérnökinformatikus képzés, ahol tavaly a BME-n 395 pont, tavalyelőtt 375 pont volt a limit. A Debreceni Egyetemre valamivel egyszerűbb volt bekerülni – itt 2018-ban 300, 2017-ben pedig 290 pont kellett a felvételhez.

A szintén népszerű ápolás- és betegellátás (ápoló) szakon 2018-ban 320 pontra, 2017-ben 328 pontra volt szükség a Semmelweis Egyetemen a sikeres felvételihez. A Miskolci Egyetemen az ápolás- ás betegellátás (gyógytornász) szakon tavaly 325, tavalyelőtt 328 pont volt a beugró.

pixabay

Az ötödik helyet elfoglaló turizmus- vendéglátás alapszakon tavaly 400 pontnál, 2017-ben pedig 420 pontnál húzták meg az előzetes ponthatárt. 2018-ban a végső ponthatár a BGE-n 400 pont, a Miskolci Egyetemen pedig 417 pont volt. Ugyanezeken az egyetemeken 2017-ben 420 pontnál, és 428 pontnál húzták meg a határt. Idén az előzetes ponthatár nem változott a tavalyihoz képest, azaz ismét 400 pont a limit.

Gépészmérnöki képzésen az ELTE-n 2018-ban 303 pont volt az alsó határ. A Pannon Egyetemen tavaly és tavalyelőtt is elegendő volt 280 pont a bejutáshoz.

Azok, akik óvodapedagógusnak jelentkeztek, tavaly az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán 282, 2017-ben pedig 280 ponttól juthattak be a felsőoktatási intézménybe. A Debreceni Egyetemen az elmúlt két évben egyaránt 280 pont volt a határ.

Nyolcadik helyen zárt a gazdaságinformatikus képzés. Ezen a szakon a BCE-n tavaly 406 pontra, tavalyelőtt 400 pontra volt szükség a sikeres felvételihez. A BGE-re könnyebben lehetett felvételt nyerni – ugyanis 2018-ban 333 ponttól, 2017-ben pedig 286 ponttól lehetett bejutni.

Ez a tíz legnépszerűbb alapszak a 2019-es felvételin: tarol a gazdálkodási és menedzsment

Gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, mérnökinformatikus - ez a 2019-es felvételi három legnépszerűbb alapszakja. Nyilvánosságra hozták a jelentkezési statisztikákat, idén összesen 112 034-en jelentkeztek egyetemre és főiskolára.

Ugyancsak a legnépszerűbb alapszakok közé tartozik a pszichológia. Az elmúlt két évben 435 pontnál húzták meg az előzetes ponthatért, és ez idén sem változott. A végső ponthatárokat tavaly a Debreceni Egyetemen 436 pontnál húzták meg. 2017-ben pedig a Debreceni Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen is 435 pont volt a beugró.

A top tízben a pénzügy és számvitel képzés zárja a sort. Ezen a képzésen 2018-ban 425, 2017-ben 450 pontban állapították meg az előzetes ponthatárt. Idén 25 ponttal kevesebb, azaz 400 pont a limit. Tavaly a Kaposvári Egyetemen 445 pont, a BCE-n 431 pont, tavalyelőtt az előbbi egyetemen 500 pont, az utóbbin 450 pont volt a ponthatár.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.