Ilyen lesz a szóbeli érettségi fizikából: szabályok, témakörök közép- és emelt szinten

Milyen lesz a szóbeli a fizikaérettségin? Milyen segédeszközöket használhattok, és hogyan értékelik a feleletet? Minden fontos szabály egy helyen.

  • Eduline

Milyen a szóbeli vizsga középszinten?

A tételt önállóan kell kifejteni viszont közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indultatok el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadtatok.

A szóbeli előtti felkészülési idő akkor kezdődik, amikor a tétele kihúzása után megkapjátok a szükséges eszközöket. A felkészülési időben elvégezhetitek a kísérletet vagy egyszerű mérést, a kapott eredményeket rögzítitek, illetve vázlatot készíthettek a kifejtendő tételrészhez. Feleléskor a kifejtés sorrendjét ti választjátok meg.

Milyen segédeszközöket használhattok?

Vizsgázónként szükséges segédeszköz a függvénytáblázat és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, továbbá a tételeknek megfelelően csoportosított kísérleti eszközök, mérőműszerek. Ezeket a zsebszámológép kivételével a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.

Milyen témakörök lehetnek?

A tételek tartalmi arányai a következők: mechanika 30%, hőtan 15%, elektromágnesség 20%, optika 10%, atomfizika, magfizika 15% és gravitáció, csillagászat 10%.

Jó hír a felvételizőknek: ezeken a szakokon csökkentek az előzetes ponthatárok idén

Idén is több szakon csökkentek az előzetes ponthatárok - itt nézhetitek meg, a ti képzéseteket is érinti-e a változás.

Hogyan értékelik a szóbelit?

Középszinten a felelet 60 ponttal értékelhető. Ebből 55 pont a tartalmi rész minősítése, amiből az egyes összetevők jellemzően legfeljebb 10 pontot érnek. Ezen felül 5 pont adható a felelet felépítésére és az önálló kifejtésre.

Milyen a szóbeli emelt szinten?

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik és a tételt önállóan kell kifejtenetek. A tétel két feladatból - A) és B) feladatokból - áll. Az A) feladat a méréshez köthető kompetenciákat kéri számon. Illetve lehetnek olyan B) feladatok, amelyek több fejezethez is kapcsolódnak.

A felelet 50 ponttal értékelhető. Ebből 45 pont a tartalmi rész minősítése, 5 pont adható a felelet felépítésére és az önálló kifejtésre.

A 2019-es emelt szintű fizikaérettségi szóbeli vizsgájának témaköreit itt nézhteitek meg.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.