"Több szempontból is igényes vizsga" - újabb szaktanári vélemény a töriérettségiről

„Az idei középszintű történelem írásbeli érettségi feladatsor több szempontból is igényes vizsga. Egyrészt a mai generáció számára fontos kompetenciák, mint szövegértés, a problémamegoldó készség működtetését ösztönzi, ugyanakkor a tárgyi tudáselemek használatát is méri, érdekes, újszerű látásmódok beemelésével. Másrészt viszonylag arányosan vannak jelen a tudáselemek használatát és a szövegértelmezést előtérbe helyező feladattípusok” – mondta a középszintű történelemérettségiről Szabó Roland, a fővárosi Szent István Gimnázium magyar-történelem szakos tanára.

  • Eduline

Kiemelte: a rövid választ igénylő feladatok több, összetett feladattípust is tartalmaznak. „Az ókori Athénra vonatkozó feladatnál az ábra és a forrásszöveg által fölvetett problémák értő egyeztetésére volt szükség, hiszen a történeti terminusokat Plutarkhosz szövege alapján kellett azonosítani, ugyanakkor a feladat olyan történeti változások fölismerését is kérte, mint a hatalmi ágak szétválasztásának mellőzéséből fakadó problémák. Ugyanakkor a pusztán szövegértésre fókuszáló feladattípusokból sincs hiány, ilyen volt például a zsidóság középkori történetére vonatkozó” - magyarázta. 

A szaktanár szerint a középkori Árpád-kori magyar történetre vonatkozó és a dualizmuskori nemzetiségi kérdésre reflektáló feladatok voltak az idei érettségi legbravúrosabb feladatai. „Az előbbi azért, mert nem készen felkínált történeti tényeket kellett továbbértelmezni, hanem a megadott korabeli források alapján kellett kikövetkeztetni a tatárjárás utáni uralkodói politikával kapcsolatos problémákat, ugyanakkor a kunok kapcsán a nemzetiségi kérdés is előkerült, amelyet a dualizmuskori társadalomtörténet is kidomborított, és ezt a kérdéskört vitte tovább a határon túli magyarságra vonatkozó jelenkortörténeti feladat is”.

Ezek voltak helyes válaszok töriérettségin: itt a hivatalos középszintű javítókulcs

Ezekre kaphattok pontot az emelt szintű töriérettségin: feladatsor és hivatalos megoldások

A magyar-történelem szakos tanár szerint a török korszakra vonatkozó feladat is alapvetően tárgyi tudást is igényelt, amely akár egy emelt szintű feladattípusnak is megfelelt, ahol az adott korabeli leírások alapján a török kori Magyarország egy-egy jelentős ütközetét kellett azonosítani, majd azt topográfiailag is elhelyezni. „A szovjet tömb államaira vonatkozó feladatnál viszont a topográfiai ábra sok mindenben nem segítette a helyes válaszok megtalálását, majdhogynem funkciótlan volt. Összességében a rövid választ igénylő feladatok a szövegértési és problémamegoldási kompetenciák szintjét ugyanúgy mérték, ahogy a tárgyi tudáselemek alkalmazásának szintjét is” – mondta.

„Az esszéfeladatok nagyon korrektek voltak, olyan témákra vonatkoztak, amely témák a törzsanyag részei. Viszonylag a megszokottnál összetettebbek voltak a feladatutasítások. Figyelni kellett arra, hogy a középkori uradalomra vonatkozó feladatnál nem csupán az uradalom elemeit, mint a majorság, jobbágytelek és közös terület - amelyre a forrásszöveg is vonatkozik - kellett röviden körvonalazni, hanem azokhoz kapcsolódóan ki kellett térni az ezekhez kapcsolódó jogi és ettől elválaszthatatlan társadalmi kérdések fölvetésére is. A másik rövid feladatnál, amely a sztálini propaganda-gépezet működésére reflektál a képi forrás kevésbé nyújthatott segítséget a feladat megoldásához” – tette hozzá.

A hosszú feladatok – magyarázta a szaktanár - szintén több részelem fölismerését kérték. „A Szent István-i egyházszervező politika elemzésénél fel kellett ismerni annak egyetemes jelentőségét is: a nyugati katolikus és feudális rendszerű államtípusokhoz való csatlakozás fontosságát, valamit azt is, hogy az egyházszervezet működése csak stabil valláspolitikával megtámogatva tartható fenn, tehát: vallás-egyház-feudalizmus és az ebből fakadó legitimitás adja egy középkori állam stabilitását. A trianoni béke következményeire vonatkozó esszénél a területi veszteségből fakadó gazdasági instabilitást kellett kiemelni, ugyanis a Monarchia gazdaságstruktúrája az utódállamokban nem volt működőképes többé, pontosan a területi integritás és területelcsatolások miatt. Ez a gazdasági mélypont az elszegényedéshez, majd a későbbiekben a politikai irányából a konszolidációhoz, valamint a népszövetségi kölcsön fölvételéhez vezetett” – mondta.

Megoldások egy helyen: rövid feladatok és esszék javításai

Itt megnézhetitek a rövid feladatok, a rövid esszék és a hosszú esszék megoldási javaslatait. Itt az összes töriérettségi megoldás egy helyen.

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.