Négyórás vizsga kezdődik ezekben a percekben: az érettségizők magyarból oldják meg a feladatsorokat. Az Eduline-on mindent megtaláltok, ami fontos: beszámolunk a feladatokról, 13 órakor jövünk a nem hivatalos, szaktanár által kidolgozott megoldásokkal.
Középszinten az I. feladatlap egy szövegértési és egy szövegalkotási feladatot tartalmaz. A dolgozatokat a 90 perc leteltével a felügyelőtanár összegyűjti, ezután osztják ki a II. feladatlapot, amelyen egy műértelmező szöveget kell alkotni 150 perc alatt.
A középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsoráról itt találjátok az első infókat.
Az érvelésről és a gyakorlati szövegalkotásról pedig itt olvashattok.
Egy novellát, egy József Attila- és egy Radnóti-verset is kaptak magyarból a középszinten érettségizők
Egy Mándy Iván-novellát, egy József Attila- és egy Radnóti Miklós-költeményt kaptak az érettségizők a középszintű írásbeli második részében.
Az emelt szintű írásbeli szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból, valamint két különböző szövegalkotási feladatból tevődik össze. A diákok egyetlen feladatlapot kapnak, a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatják.
Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor közép- és emelt szinten is helyesírási szótár használható, ebből vizsgatermenként legalább négy példány szükséges. A szótárról a vizsgát szervező intézmény gondoskodik. Az idén 1158 helyszínen várhatóan mintegy 111 100 diák ad számot a tudásáról.
A magyarérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:
Indul a 2019-es magyarérettségi: feladatok és megoldások elsőként itt!
Hétfő reggel a közép- és emelt szintű magyarvizsgával kezdődik a 2019-es tavaszi érettségi szezon legfontosabb hete: reggel nyolckor több tízezer diák kezdi megoldani a magyarérettségit. Folyamatosan frissülő tudósításunkban minden fontos információt megtaláltok a feladatokról, a vizsga után pedig jövünk a nem hivatalos megoldásokkal. Kövessétek az eseményeket az Eduline-nal!
Az Oktatási Hivatal korábbi, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az érettségi vizsgákat május 3. és június 28. között a középiskolák és a kormányhivatalok szervezik, azok lebonyolításában 3149 vizsgabizottság működik közre.
Az írásbeliket május 3. és 24., az emelt szintű szóbeliket június 5. és 13., a középszintű szóbeliket pedig június 17. és 28. között tartják. Az érettségizők közül mintegy 71 400 végzős középiskolás ebben az időszakban tesz vizsgát hagyományos értelemben. Rajtuk kívül - élve az érettségi vizsgarendszer lehetőségeivel - mintegy 39 700-an tesznek majd le legalább egy tárgyból valamilyen típusú vizsgát. A jelentkezők összesen várhatóan csaknem 395 ezer vizsgát tesznek le: mintegy 43 300-at emelt szinten, 351 700-at pedig középszinten.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
