Jól jártak azzal az érettségizők, hogy két nagyon ismert szerző művét kapták meg?

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a középszintű magyarérettségi második részében egy Mándy Iván-novellát, egy József Attila- és egy Radnóti Miklós-verset kaptak a diákok. Vajon nehézséget jelent-e, ha egy érettségizőnek egy számára ismeretlen szerző novelláját kell elemeznie? És előny-e, ha egy olyan ismert költőtől kap két összehasonlítani művet, mint József Attila vagy Radnóti Miklós?

  • Eduline

Közzétette az Oktatási Hivatal a középszintű magyarérettségi feladatsorait és a hivatalos javítókulcsot - itt találjátok a dokumentumokat.

Ismerik-e a diákok Mándy Iván novelláit? Attól függ, melyik tankönyvcsaládot használják – az egyikben szerepel egy Mándy Iván-novella, de nem az, amelyiket az érettségin elemezniük kell.

De az érettségin – 2005, vagyis a kétszintű vizsgarendszer bevezetése óta – nem is feltétel, az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint a műelemző feladatok bázisszövege lírai alkotás, szépprózai mű vagy műrészlet, drámarészlet. A művel származhatnak bármely korszakból, stíluskorszakból, szerzőtől, tematikai és műfaji kötöttség nélkül, és – hívja fel a figyelmet a hivatal – „a feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét”, ahogy műrészlet esetében sem elvárás a teljes mű ismerete.

Egy novellát, egy József Attila- és egy Radnóti-verset is kaptak magyarból a középszinten érettségizők

Egy Mándy Iván-novellát, egy József Attila- és egy Radnóti Miklós-költeményt kaptak az érettségizők a középszintű írásbeli második részében.

Az Eduline-nak nyilatkozó szaktanár szerint ez a Mándy-novella jól értelmezhető és elemezhető, így ha valaki tisztában van a novellaelemzés szempontjaival – és mivel a legtöbb diák novellaelemzésre készül, a többség átnézi a műfaj elemzésének szempontjait -, akkor meg tudja oldani ezt a feladatot.

József Attila és Radnóti Miklós

Az összehasonlító műelemzés bázisszövege egy József Attila- és egy Radnóti Miklós-vers volt – mindkét szerző a középiskolai tananyag kiemelt szereplője, ráadásul a szóbeli érettségin is tétel szokott lenni az életművük. A József Attila-vers ráadásul nagyon ismert, alighanem mindenki fejből tudja a szövegét. 

A középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsoráról itt találjátok az első infókat.

Az érvelésről és a gyakorlati szövegalkotásról pedig itt olvashattok.

Egy novellát, egy József Attila- és egy Radnóti-verset is kaptak magyarból a középszinten érettségizők

Egy Mándy Iván-novellát, egy József Attila- és egy Radnóti Miklós-költeményt kaptak az érettségizők a középszintű írásbeli második részében.

Az Eduline-nak nyilatkozó szaktanár szerint könnyebbség, ha a diákok ismerik a szerzőt, hiszen így ismerős számukra a költő érzelemvilága, a fő témái, a motívumai, ezek jó kapaszkodót adhatnak az elemzéshez.

Indul a 2019-es magyarérettségi: feladatok és megoldások elsőként itt!

Hétfő reggel a közép- és emelt szintű magyarvizsgával kezdődik a 2019-es tavaszi érettségi szezon legfontosabb hete: reggel nyolckor több tízezer diák kezdi megoldani a magyarérettségit. Folyamatosan frissülő tudósításunkban minden fontos információt megtaláltok a feladatokról, a vizsga után pedig jövünk a nem hivatalos megoldásokkal. Kövessétek az eseményeket az Eduline-nal!

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.