Jól jártak azzal az érettségizők, hogy két nagyon ismert szerző művét kapták meg?

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a középszintű magyarérettségi második részében egy Mándy Iván-novellát, egy József Attila- és egy Radnóti Miklós-verset kaptak a diákok. Vajon nehézséget jelent-e, ha egy érettségizőnek egy számára ismeretlen szerző novelláját kell elemeznie? És előny-e, ha egy olyan ismert költőtől kap két összehasonlítani művet, mint József Attila vagy Radnóti Miklós?

  • Eduline

Közzétette az Oktatási Hivatal a középszintű magyarérettségi feladatsorait és a hivatalos javítókulcsot - itt találjátok a dokumentumokat.

Ismerik-e a diákok Mándy Iván novelláit? Attól függ, melyik tankönyvcsaládot használják – az egyikben szerepel egy Mándy Iván-novella, de nem az, amelyiket az érettségin elemezniük kell.

De az érettségin – 2005, vagyis a kétszintű vizsgarendszer bevezetése óta – nem is feltétel, az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint a műelemző feladatok bázisszövege lírai alkotás, szépprózai mű vagy műrészlet, drámarészlet. A művel származhatnak bármely korszakból, stíluskorszakból, szerzőtől, tematikai és műfaji kötöttség nélkül, és – hívja fel a figyelmet a hivatal – „a feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét”, ahogy műrészlet esetében sem elvárás a teljes mű ismerete.

Egy novellát, egy József Attila- és egy Radnóti-verset is kaptak magyarból a középszinten érettségizők

Egy Mándy Iván-novellát, egy József Attila- és egy Radnóti Miklós-költeményt kaptak az érettségizők a középszintű írásbeli második részében.

Az Eduline-nak nyilatkozó szaktanár szerint ez a Mándy-novella jól értelmezhető és elemezhető, így ha valaki tisztában van a novellaelemzés szempontjaival – és mivel a legtöbb diák novellaelemzésre készül, a többség átnézi a műfaj elemzésének szempontjait -, akkor meg tudja oldani ezt a feladatot.

József Attila és Radnóti Miklós

Az összehasonlító műelemzés bázisszövege egy József Attila- és egy Radnóti Miklós-vers volt – mindkét szerző a középiskolai tananyag kiemelt szereplője, ráadásul a szóbeli érettségin is tétel szokott lenni az életművük. A József Attila-vers ráadásul nagyon ismert, alighanem mindenki fejből tudja a szövegét. 

A középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsoráról itt találjátok az első infókat.

Az érvelésről és a gyakorlati szövegalkotásról pedig itt olvashattok.

Egy novellát, egy József Attila- és egy Radnóti-verset is kaptak magyarból a középszinten érettségizők

Egy Mándy Iván-novellát, egy József Attila- és egy Radnóti Miklós-költeményt kaptak az érettségizők a középszintű írásbeli második részében.

Az Eduline-nak nyilatkozó szaktanár szerint könnyebbség, ha a diákok ismerik a szerzőt, hiszen így ismerős számukra a költő érzelemvilága, a fő témái, a motívumai, ezek jó kapaszkodót adhatnak az elemzéshez.

Indul a 2019-es magyarérettségi: feladatok és megoldások elsőként itt!

Hétfő reggel a közép- és emelt szintű magyarvizsgával kezdődik a 2019-es tavaszi érettségi szezon legfontosabb hete: reggel nyolckor több tízezer diák kezdi megoldani a magyarérettségit. Folyamatosan frissülő tudósításunkban minden fontos információt megtaláltok a feladatokról, a vizsga után pedig jövünk a nem hivatalos megoldásokkal. Kövessétek az eseményeket az Eduline-nal!

 

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.