Ahogy arról korábban beszámoltunk, a középszintű magyarérettségi második részében egy Mándy Iván-novellát, egy József Attila- és egy Radnóti Miklós-verset kaptak a diákok. Vajon nehézséget jelent-e, ha egy érettségizőnek egy számára ismeretlen szerző novelláját kell elemeznie? És előny-e, ha egy olyan ismert költőtől kap két összehasonlítani művet, mint József Attila vagy Radnóti Miklós?
Közzétette az Oktatási Hivatal a középszintű magyarérettségi feladatsorait és a hivatalos javítókulcsot - itt találjátok a dokumentumokat.
Ismerik-e a diákok Mándy Iván novelláit? Attól függ, melyik tankönyvcsaládot használják – az egyikben szerepel egy Mándy Iván-novella, de nem az, amelyiket az érettségin elemezniük kell.
De az érettségin – 2005, vagyis a kétszintű vizsgarendszer bevezetése óta – nem is feltétel, az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint a műelemző feladatok bázisszövege lírai alkotás, szépprózai mű vagy műrészlet, drámarészlet. A művel származhatnak bármely korszakból, stíluskorszakból, szerzőtől, tematikai és műfaji kötöttség nélkül, és – hívja fel a figyelmet a hivatal – „a feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét”, ahogy műrészlet esetében sem elvárás a teljes mű ismerete.
Egy novellát, egy József Attila- és egy Radnóti-verset is kaptak magyarból a középszinten érettségizők
Egy Mándy Iván-novellát, egy József Attila- és egy Radnóti Miklós-költeményt kaptak az érettségizők a középszintű írásbeli második részében.
Az Eduline-nak nyilatkozó szaktanár szerint ez a Mándy-novella jól értelmezhető és elemezhető, így ha valaki tisztában van a novellaelemzés szempontjaival – és mivel a legtöbb diák novellaelemzésre készül, a többség átnézi a műfaj elemzésének szempontjait -, akkor meg tudja oldani ezt a feladatot.
József Attila és Radnóti Miklós
Az összehasonlító műelemzés bázisszövege egy József Attila- és egy Radnóti Miklós-vers volt – mindkét szerző a középiskolai tananyag kiemelt szereplője, ráadásul a szóbeli érettségin is tétel szokott lenni az életművük. A József Attila-vers ráadásul nagyon ismert, alighanem mindenki fejből tudja a szövegét.
A középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsoráról itt találjátok az első infókat.
Az érvelésről és a gyakorlati szövegalkotásról pedig itt olvashattok.
Egy novellát, egy József Attila- és egy Radnóti-verset is kaptak magyarból a középszinten érettségizők
Egy Mándy Iván-novellát, egy József Attila- és egy Radnóti Miklós-költeményt kaptak az érettségizők a középszintű írásbeli második részében.
Az Eduline-nak nyilatkozó szaktanár szerint könnyebbség, ha a diákok ismerik a szerzőt, hiszen így ismerős számukra a költő érzelemvilága, a fő témái, a motívumai, ezek jó kapaszkodót adhatnak az elemzéshez.
Indul a 2019-es magyarérettségi: feladatok és megoldások elsőként itt!
Hétfő reggel a közép- és emelt szintű magyarvizsgával kezdődik a 2019-es tavaszi érettségi szezon legfontosabb hete: reggel nyolckor több tízezer diák kezdi megoldani a magyarérettségit. Folyamatosan frissülő tudósításunkban minden fontos információt megtaláltok a feladatokról, a vizsga után pedig jövünk a nem hivatalos megoldásokkal. Kövessétek az eseményeket az Eduline-nal!
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
