Jól jártak azzal az érettségizők, hogy két nagyon ismert szerző művét kapták meg?

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a középszintű magyarérettségi második részében egy Mándy Iván-novellát, egy József Attila- és egy Radnóti Miklós-verset kaptak a diákok. Vajon nehézséget jelent-e, ha egy érettségizőnek egy számára ismeretlen szerző novelláját kell elemeznie? És előny-e, ha egy olyan ismert költőtől kap két összehasonlítani művet, mint József Attila vagy Radnóti Miklós?

  • Eduline

Közzétette az Oktatási Hivatal a középszintű magyarérettségi feladatsorait és a hivatalos javítókulcsot - itt találjátok a dokumentumokat.

Ismerik-e a diákok Mándy Iván novelláit? Attól függ, melyik tankönyvcsaládot használják – az egyikben szerepel egy Mándy Iván-novella, de nem az, amelyiket az érettségin elemezniük kell.

De az érettségin – 2005, vagyis a kétszintű vizsgarendszer bevezetése óta – nem is feltétel, az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint a műelemző feladatok bázisszövege lírai alkotás, szépprózai mű vagy műrészlet, drámarészlet. A művel származhatnak bármely korszakból, stíluskorszakból, szerzőtől, tematikai és műfaji kötöttség nélkül, és – hívja fel a figyelmet a hivatal – „a feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét”, ahogy műrészlet esetében sem elvárás a teljes mű ismerete.

Egy novellát, egy József Attila- és egy Radnóti-verset is kaptak magyarból a középszinten érettségizők

Egy Mándy Iván-novellát, egy József Attila- és egy Radnóti Miklós-költeményt kaptak az érettségizők a középszintű írásbeli második részében.

Az Eduline-nak nyilatkozó szaktanár szerint ez a Mándy-novella jól értelmezhető és elemezhető, így ha valaki tisztában van a novellaelemzés szempontjaival – és mivel a legtöbb diák novellaelemzésre készül, a többség átnézi a műfaj elemzésének szempontjait -, akkor meg tudja oldani ezt a feladatot.

József Attila és Radnóti Miklós

Az összehasonlító műelemzés bázisszövege egy József Attila- és egy Radnóti Miklós-vers volt – mindkét szerző a középiskolai tananyag kiemelt szereplője, ráadásul a szóbeli érettségin is tétel szokott lenni az életművük. A József Attila-vers ráadásul nagyon ismert, alighanem mindenki fejből tudja a szövegét. 

A középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsoráról itt találjátok az első infókat.

Az érvelésről és a gyakorlati szövegalkotásról pedig itt olvashattok.

Egy novellát, egy József Attila- és egy Radnóti-verset is kaptak magyarból a középszinten érettségizők

Egy Mándy Iván-novellát, egy József Attila- és egy Radnóti Miklós-költeményt kaptak az érettségizők a középszintű írásbeli második részében.

Az Eduline-nak nyilatkozó szaktanár szerint könnyebbség, ha a diákok ismerik a szerzőt, hiszen így ismerős számukra a költő érzelemvilága, a fő témái, a motívumai, ezek jó kapaszkodót adhatnak az elemzéshez.

Indul a 2019-es magyarérettségi: feladatok és megoldások elsőként itt!

Hétfő reggel a közép- és emelt szintű magyarvizsgával kezdődik a 2019-es tavaszi érettségi szezon legfontosabb hete: reggel nyolckor több tízezer diák kezdi megoldani a magyarérettségit. Folyamatosan frissülő tudósításunkban minden fontos információt megtaláltok a feladatokról, a vizsga után pedig jövünk a nem hivatalos megoldásokkal. Kövessétek az eseményeket az Eduline-nal!

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.