Kíváncsiak vagytok, hogy hány pontot kellett tavaly elérni azon a szakon, amelyre februárban jelentkeztetek? Itt megnézhetitek a korábbi évek felvételi ponthatárait.
Idén várhatóan július 24-én fogják kihirdetni a szeptemberben induló egyetemi és főiskolai képzések felvételi ponthatárait. Addig is megnézhetitek a korábbi évek ponthatárait.
A tavalyi felvételi ponthatárait itt tudjátok elérni. A 2017-es ponthatárokról itt, a 2016-os pontokról pedig itt tájékozódhattok. Ezeken az oldalakon természetesen a korábbi, 2016 előtti felvételi ponthatárokat is eléritek.
Fontos: idén is összesen negyven alap- és osztatlan képzésen húztak előzetes ponthatárokat. Ezekre a szakokra csak akkor kerülhettek be államilag támogatott képzésre, ha eléritek a meghirdetett ponthatárt. Viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy ezek a pontok csak irányadóak, ugyanis a korábbi években is előfordult már olyan, hogy a jelentkezők száma és teljesítménye alapján módosították a ponthatárokat.
| A 2019-es matekérettségire készültök? |
Ha emelt szintű matekérettségire jelentkeztetek, ezt a kurzust nektek ajánljuk: az emelt szintű szóbeli tételeket nézhetitek át 26 leckén keresztül. Ha kérdésetek lenne, akkor az oktató szívesen válaszol az általános és kurzushoz kapcsolódó kérdéseitekre is. Ha szeretnétek gyakorolni az utolsó hónapban, a kurzus áráról és a részletekről bővebben itt olvashattok. Ha a középszintű matekérettségin a négyes vagy az ötös a cél, ezt a harmincrészes videós sorozatot ajánljuk (az áráról és a részletekről itt találtok bővebb infót). Ebben a videósorozatban tíz részen keresztül (a részek kb. 25-30 percesek) gyakorolhatjátok a 2-3 pontos érettségi feladatokat, amelyeknek a megoldása elegendő lehet ahhoz, hogy meglegyen a kettes. Azoknak pedig, akik a hármast-négyest találják reális célnak, ezt az online kurzust ajánljuk. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
