Hogyan kalkulálhatnak felvételi pontjaikkal azok, akik valamelyik felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek?
A felsőoktatási szakképzésekre vonatkozó pontszámítási szabályok lazábbak, mint az alap- és osztatlan szakoké.
A jelentkezők pontszámát háromféleképpen lehet meghatározni: meg lehet duplázni a tanulmányi pontszámot (a középiskolai jegyek és az érettségi átlageredménye alapján kapott pontok összegét), meg lehet duplázni az érettségi pontszámot (az adott szakon kötelező/választható két tárgyból tett érettségi eredményének összegét), de akár úgy is dönthetnek a felvételizők, hogy összeadják a tanulmányi és az érettségi pontokat.
Akármelyik lehetőséget választják, az így megkapott pontszámhoz kell hozzáadni a többletpontokat – a nyelvvizsgáért, emelt szintű érettségiért és egyéb teljesítményért ugyanannyi többletpont jár, mint az alap- és osztatlan szakokon.
Egyetemre, főiskolára felvételiznétek, de még nem találtátok meg a tökéletes szakot? Esetleg nincs annyi pontotok, hogy bekerüljetek valamelyik alap- vagy osztatlan szakra? Lássuk, mit érdemes tudni a felsőoktatási képzésekről.
Fontos különbség az is, hogy a felsőoktatási szakképzéseken nem 280, hanem 240 a minimumponthatár, vagyis aki ennél kevesebbet gyűjt, önköltséges formában sem kezdheti el a képzést.
A minimumponthatárt az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal, de a más jogcímen kapott pluszpontok nélkül kell elérni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
