Felvételi 2019: mire számíthattok, ha a legnépszerűbb képzésekre jelentkeztek?

Február 15-ig jelentkezhettek az idei felvételire. De mire számíthattok, ha a legnépszerűbb képzések közül válogattok? Milyenek az idei előzetes ponthatárok és hány ponttal lehetett tavaly bekerülni az egyetemekre? Minden kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Ahogy az előző években, úgy tavaly is a gazdálkodási és menedzsment volt a legnépszerűbb alapszak, több mint 8800-an jelölték meg a jelentkezési lapon, 4220-an az első helyre sorolták ezt a képzést. Mérnökinformatikus szakra 6358-an, ápolás és betegellátásra 5091-en, óvodapedagógiára pedig 4691-en szerettek volna bekerülni.

Idén egyes szakoknál jóval alacsonyabb előzetes ponthatárt hirdettek meg az előző évihez képest. A korábbi 428-as ponthatárt többek között a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, valamint az emberi erőforrások esetében is levitték 400-ra. De a jogászképzés előzetes ponthatára 460-ról 440-re, a kommunikáció- és médiatudomány ponthatára pedig 455-ről 440-re csökkent.

Ezek a felvételizők legfontosabb feladatai: öt dolog, amit el kell intézni a következő napokban

Már csak egy hétig jelentkezhettek a 2019-es felsőoktatási felvételire, és feladatotok van bőven - regisztrálnotok, jelentkeznetek, számolgatnotok és ellenőriznetek kell.

De pontosan milyen pontszámokra számíthattok, ha ezekre a képzésekre jelentkeztek?

KépzésElőzetes ponthatár 2019Intézmény és ponthatár (2018)Intézmény és ponthatár (2018)Intézmény és ponthatár (2018)
gazdálkodási és menedzsment 400BCE: 444BGE:428BME:428
mérnökinformatikus-BME:395DE:300NJE:282
ápolás és betegellátás -PTE:280SE:320SZE:284
óvodapedagógus -EJF: 294ELTE:298KE:280
jogász440ELTE:460KRE:474DE:461
pszichológia435PPKE:435ELTE:445DE:436
gépészmérnöki -BME:365DE:280ELTE:303
kereskedelem és marketing 400DE:432BCE:442ELTE:428
gyógypedagógia310SE:319ELTE:393 DE:310
turizmus-vendéglátás400PE:446ME:417

BGE:400

A többi szakra vonatkozó 2019-es előzetes ponthatárokat itt nézhetitek meg.

A 2019-es felvételiről pedig itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Megismételte a minisztérium: a 2020-as felvételihez már kell nyelvvizsga

Megismételte az Emberi Erőforrások Minisztériuma: 2020-tól a felsőoktatásba felvétel alapfeltétele lesz a B2-es nyelvvizsga és az emelt szintű érettségi.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.