Felsőoktatási felvételi szakmai vizsga: emelt szintű érettségi helyett

Évekkel ezelőtt érettségiztetek, de csak idén jelentkeznétek egyetemre, főiskolára? Mit tehettek, ha nincs emelt szintű érettségitek, pedig szükségetek lenne rá a felvételihez?

  • Eduline

Az emelt szintű érettségi helyett választhatjátok a felsőoktatási felvételi szakmai vizsgát is, ezt azok tehetik le, akik

• a kétszintű érettségi vizsga bevezetése előtt szerzett magyar érettségi bizonyítványában vizsgaeredménnyel,

• valamely külföldi EGT tagállam érettségi bizonyítványában vizsgaeredménnyel, illetve Ukrajnában vagy Szerbiában teljesített érettségi vizsgaeredménnyel,

• nemzetközi érettségi bizonyítvánnyal (Diploma of the International Baccalaureate), vagy

• az Európai Iskolák Statútumáról szóló, Luxemburgban, 1994. június 21-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 322/2004. (XII. 6.) Korm. rendeletben meghatározott Európai érettségi bizonyítványában vizsgaeredménnyel rendelkeznek,

- hívja fel a figyelmet a felvételi tájékoztató, amely kitér arra is, hogy a felsőoktatási felvételi szakmai vizsgát azok választhatják, akik olyan szakra jelentkeznek, amelyen legalább egy tárgyból kötelező emelt szintű érettségit tenni, és a jelentkező az adott tárgyból rendelkezik középszintű érettségivel.

A 2019-es felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

"Régi érettségivel" is lehet felvételizni: ezek a szabályok

Mi történik, ha valaki diplomásként felvételizik és hogyan számolják a régi, 2005 előtt megszerzett érettségik eredményeit? Iránytű azoknak, akik évekkel ezelőtt érettségiztek, most pedig egyetemre, főiskolára felvételiznének.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.