Kik kaphatnak akár 40 többletpontot a felvételin? Itt a válasz

Kiegészítették a felvételi tájékoztatót. Kik kaphatnak többletpontot esélyegyenlőség címén a gyermekgondozásért? Itt a válasz.

  • Eduline

Az esélyegyenlőség jogcímen járó 40 többletpont minden alapképzési szakon, osztatlan mesterképzésen, illetve felsőoktatási szakképzésen, kivéve ahol gyakorlati vizsga alapján számítják a felvételi pontszámot.

Kik kaphatnak többletpontot? gyermekgondozásért?

  • fizetés nélküli szabadságon lévő és CSED, GYES, GYET illetve GYED ellátásban részesülő, vagy
  • csecsemőgondozási díjban (CSED), vagy
  • gyermekgondozást segítő ellátásban (GYES), vagy
  • gyermeknevelési támogatásban (GYET), vagy
  • gyermekgondozási díjban (GYED) részesülő jelentkezőnek

Az igazolási jogcímeknek a tájékoztató megjelenése és 2019. július 10. közötti időintervallumban fenn kell állniuk. Illetve az igazolás csak abban az esetben fogadható el, ha az igazolás egyértelműen (nem „várhatóan", „előreláthatóan") igazolja a fenti intervallum legalább egy napját - írja a tájékoztató.

Hány pontot kapnak a felvételin a hátrányos helyzetű diákok?

Kik jogosultak a felvételin hátrányos helyzet miatt többletpontra, és ez hány pontot jelent a felvételizőknek? Itt a válasz:

Hozzászólások

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.