Külföldön továbbtanulni magyar nyelven is lehet: infók és szabályok

Magyar nyelvű képzésen akár külföldön is tanulhatnak a magyar diákok. A frissen megjelent tájékoztatóból összegyűjtöttük, hogy milyen lehetőségei vannak a diákoknak a szomszédos országok egyetemi, főiskolai képzésein.

  • Eduline

A diákok magyar nyelvű képzésen tanulhatnak akár Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia vagy éppen Ukrajna egyes egyetemein. A napokban megjelent a szomszédos országok egyetemeinek felvételi tájékoztatója, amelyből kiderülnek a főbb felvételi követelmények, valamint az - mivel külföldi továbbtanulásról van szó -, hogy milyen szabályok vonatkoznak a magyar diákokra.

Ukrajna kivételével egyik országban sincs központi felvételi rendszer, vagyis az egyetemek, főiskolák saját maguk határozzák meg a felvételi kritériumokat és döntenek arról, hogy kik és hányan kerülhetnek be az egyes karok képzéseire. Szlovéniában kivételes a helyzet, ugyanis egy egyetemre (Maribori Egyetem) jelentkezhetnek csupán diákok magyar nyelvű képzésre. A beiratkozás forgatókönyvét a szlovén Oktatási, Tudományos és Sportminisztérium, valamint az egyetem határozza meg és teszi közzé honlapján. Ukrajnában pedig tehát központi felvételi zajlik, elektronikusan jelentkezhetnek a tanulók az Ukrán Oktatásminőségi Értékelő Központ honlapján.

Van, ahol a felvételi jelentkezés felvételi vizsgával is jár - ezeknek egyetemenként érdemes utánajárni, ugyanis van, ahol csupán az érettségi átlag számít, van, ahol a felvételi vizsgaeredmények a döntők. Ezek lehetnek akár előírt tantárgyakból (vagy alkalmassági vizsgák), írásbeli, szóbeli, illetve interjú-jellegű vizsgák is.

Milyen szakon tanulhatnak?

Alap, osztatlan és mesterképzésen egyaránt tanulhatnak magyar nyelven a diákok körülbelül minden képzési területről választhatnak szakot, legyen az társadalomtudomány, mérnöki vagy éppen informatika, tanárképzés.

Ami a tandíjat illeti pedig - a közzétett infók alapján - például Szlovákiában a nappali tagozatos képzések tandíjmentesek, Szerbiában rangsor alapján férnek vagy szorulnak ki diákok az államilag támogatott helyekről, Szlovéniában pedig a képzés tandíját az intézmények határozzák meg, amelyet már a beriatkozáskor fizetni kell.

Egyre több magyar felvételiző választ osztrák egyetemet: nem ingáznak, költöznek

Egyre több magyar hallgató választ ausztriai egyetemet, egy év alatt húsz százalékkal emelkedett a kint tanulók száma. Nem véletlenül: Ausztria közel van, az állami egyetemeken nincs tandíj, a kinti magyar egyetemistáknak pedig évek óta saját egyesületük van, magyar gólyaavatót és diáknapokat is tartanak.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.