Magyar nyelvű képzésen akár külföldön is tanulhatnak a magyar diákok. A frissen megjelent tájékoztatóból összegyűjtöttük, hogy milyen lehetőségei vannak a diákoknak a szomszédos országok egyetemi, főiskolai képzésein.
A diákok magyar nyelvű képzésen tanulhatnak akár Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia vagy éppen Ukrajna egyes egyetemein. A napokban megjelent a szomszédos országok egyetemeinek felvételi tájékoztatója, amelyből kiderülnek a főbb felvételi követelmények, valamint az - mivel külföldi továbbtanulásról van szó -, hogy milyen szabályok vonatkoznak a magyar diákokra.
Ukrajna kivételével egyik országban sincs központi felvételi rendszer, vagyis az egyetemek, főiskolák saját maguk határozzák meg a felvételi kritériumokat és döntenek arról, hogy kik és hányan kerülhetnek be az egyes karok képzéseire. Szlovéniában kivételes a helyzet, ugyanis egy egyetemre (Maribori Egyetem) jelentkezhetnek csupán diákok magyar nyelvű képzésre. A beiratkozás forgatókönyvét a szlovén Oktatási, Tudományos és Sportminisztérium, valamint az egyetem határozza meg és teszi közzé honlapján. Ukrajnában pedig tehát központi felvételi zajlik, elektronikusan jelentkezhetnek a tanulók az Ukrán Oktatásminőségi Értékelő Központ honlapján.
Van, ahol a felvételi jelentkezés felvételi vizsgával is jár - ezeknek egyetemenként érdemes utánajárni, ugyanis van, ahol csupán az érettségi átlag számít, van, ahol a felvételi vizsgaeredmények a döntők. Ezek lehetnek akár előírt tantárgyakból (vagy alkalmassági vizsgák), írásbeli, szóbeli, illetve interjú-jellegű vizsgák is.
Milyen szakon tanulhatnak?
Alap, osztatlan és mesterképzésen egyaránt tanulhatnak magyar nyelven a diákok körülbelül minden képzési területről választhatnak szakot, legyen az társadalomtudomány, mérnöki vagy éppen informatika, tanárképzés.
Ami a tandíjat illeti pedig - a közzétett infók alapján - például Szlovákiában a nappali tagozatos képzések tandíjmentesek, Szerbiában rangsor alapján férnek vagy szorulnak ki diákok az államilag támogatott helyekről, Szlovéniában pedig a képzés tandíját az intézmények határozzák meg, amelyet már a beriatkozáskor fizetni kell.
Egyre több magyar felvételiző választ osztrák egyetemet: nem ingáznak, költöznek
Egyre több magyar hallgató választ ausztriai egyetemet, egy év alatt húsz százalékkal emelkedett a kint tanulók száma. Nem véletlenül: Ausztria közel van, az állami egyetemeken nincs tandíj, a kinti magyar egyetemistáknak pedig évek óta saját egyesületük van, magyar gólyaavatót és diáknapokat is tartanak.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
