Hány többletpontot kaphatnak a 2019-es felvételin azok a jelentkezők, akik helyezést értek el valamelyik tárgyból az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen, vagyis az OKTV-n? Itt találjátok a részleteket.
Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken (OKTV) elért
1–10. helyezésért 100 többletpontot,
11–20. helyezésért 50 többletpontot,
21–30. helyezésért 25 többletpontot
kaphattok. A döntőbe jutott, de azon részt nem vevő jelentkezőt – a verseny szervezőjének igazolása alapján – a döntőben elvileg elérhető utolsó helyezést elérőnek kell tekinteni – hívja fel a figyelmet a felvételi tájékoztató.
Az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny elfogadható versenytantárgyai: angol nyelv – I.-II. kategória, belügyi rendészeti ismeretek, biológia – I.-II. kategória, fizika – I.-II. kategória, földrajz, francia nyelv – I.-II. kategória, horvát nyelv és irodalom, informatika – I.-II. kategória, kémia – I.-II. kategória, latin nyelv, magyar irodalom, magyar nyelv, matematika – I.-II.-III. kategória, német nemzetiségi nyelv és irodalom, német nyelv – I.-II. kategória, olasz nyelv – I.-II. kategória, orosz nyelv, román nyelv és irodalom, spanyol nyelv – I.-II. kategória, szerb nyelv és irodalom, szlovák nyelv és irodalom, szlovén nemzetiségi nyelv, történelem.
Az OKTV-n nem érettségi pontot adó tárgyból elért 1-10. helyezésért 20 többletpontot kaphattok: szabad bölcsészet alapképzési szakon a mozgóképkultúra és médiaismeret és a filozófia versenytárgyból, kommunikáció és médiatudomány alapképzési szakon a mozgóképkultúra és médiaismeret versenytárgyból, minden nem érettségi pontot adó érettségi vizsgatárgyból a pedagógusképzés és a természettudomány képzési terület valamennyi alapképzési szakján.
A 2019-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Ilyenek a 2019-es felvételi pontszámítási szabályai: így kalkulálhattok a pontokkal
Maximum 500 pont - ennyit szerezhetnek a 2019-es felsőoktatási felvételin az alap- vagy osztatlan szakra jelentkezők tanulmányi és érettségi eredményeikkel, nyelvvizsgákkal, sport- és tanulmányi versenyeken elért helyezéseikkel, emelt szintű érettségivel, OKJ-s szakképesítéssel.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
