Felvételi: hány többletpontot kaphattok az OKTV-helyezésért?

Hány többletpontot kaphatnak a 2019-es felvételin azok a jelentkezők, akik helyezést értek el valamelyik tárgyból az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen, vagyis az OKTV-n? Itt találjátok a részleteket.

  • Eduline

Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken (OKTV) elért

1–10. helyezésért 100 többletpontot,

11–20. helyezésért 50 többletpontot,

21–30. helyezésért 25 többletpontot

kaphattok. A döntőbe jutott, de azon részt nem vevő jelentkezőt – a verseny szervezőjének igazolása alapján – a döntőben elvileg elérhető utolsó helyezést elérőnek kell tekinteni – hívja fel a figyelmet a felvételi tájékoztató.

Az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny elfogadható versenytantárgyai: angol nyelv – I.-II. kategória, belügyi rendészeti ismeretek, biológia – I.-II. kategória, fizika – I.-II. kategória, földrajz, francia nyelv – I.-II. kategória, horvát nyelv és irodalom, informatika – I.-II. kategória, kémia – I.-II. kategória, latin nyelv, magyar irodalom, magyar nyelv, matematika – I.-II.-III. kategória, német nemzetiségi nyelv és irodalom, német nyelv – I.-II. kategória, olasz nyelv – I.-II. kategória, orosz nyelv, román nyelv és irodalom, spanyol nyelv – I.-II. kategória, szerb nyelv és irodalom, szlovák nyelv és irodalom, szlovén nemzetiségi nyelv, történelem.

Az OKTV-n nem érettségi pontot adó tárgyból elért 1-10. helyezésért 20 többletpontot kaphattok: szabad bölcsészet alapképzési szakon a mozgóképkultúra és médiaismeret és a filozófia versenytárgyból, kommunikáció és médiatudomány alapképzési szakon a mozgóképkultúra és médiaismeret versenytárgyból, minden nem érettségi pontot adó érettségi vizsgatárgyból a pedagógusképzés és a természettudomány képzési terület valamennyi alapképzési szakján.

A 2019-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Ilyenek a 2019-es felvételi pontszámítási szabályai: így kalkulálhattok a pontokkal

Maximum 500 pont - ennyit szerezhetnek a 2019-es felsőoktatási felvételin az alap- vagy osztatlan szakra jelentkezők tanulmányi és érettségi eredményeikkel, nyelvvizsgákkal, sport- és tanulmányi versenyeken elért helyezéseikkel, emelt szintű érettségivel, OKJ-s szakképesítéssel.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.