Melyik szakra a legnehezebb bejutni? Ezekért volt a legnagyobb a verseny tavaly

Melyik alapszakokra jelentkeztek a legtöbben a tavalyi felvételin és ezek közül melyikre a legnehezebb bejutni? Mutatjuk.

  • Eduline

A 2018-as felvételi legnépszerűbb képzése a gazdálkodási és menedzsment volt, amelyet 4220 felvételiző választott első helyen, felvenni azonban épphogy a 15 %-ukat vették fel (695 hallgatót) államilag támogatott helyre. A második legtöbben a mérnökinformatikus szakot jeltölték (összesen 3571-en), itt már a jelentkezők több mint fele került be államilag támogatott képzésre. A harmadik legnépszerűbb szak pedig az ápolás és betegellátás volt 3277 jelentkezővel, ahová szintén a jelentkezők több mint fele került be állami helyre.

Az óvodapedagógus és a pszichológia képzést is mintegy háromezren választották a 2018-an felvételin első helyen. Előbbire 1552 hallgatót, utóbbira pedig 771 hallgatót vettek fel állami ösztöndíjas képzésre. Vagyis a pszichológia szak esetében a felvettek száma épphogy elérte a jelentkezők negyedét.

Jó hír a felvételizőknek: több szakon is csökkentették a 2019-es előzetes ponthatárokat

Mit lehet tudni a 2019-es felvételi előzetes ponthatárairól? Olvasói kérdésre válaszolunk.

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.