Melyik szakra a legnehezebb bejutni? Ezekért volt a legnagyobb a verseny tavaly

Melyik alapszakokra jelentkeztek a legtöbben a tavalyi felvételin és ezek közül melyikre a legnehezebb bejutni? Mutatjuk.

  • Eduline

A 2018-as felvételi legnépszerűbb képzése a gazdálkodási és menedzsment volt, amelyet 4220 felvételiző választott első helyen, felvenni azonban épphogy a 15 %-ukat vették fel (695 hallgatót) államilag támogatott helyre. A második legtöbben a mérnökinformatikus szakot jeltölték (összesen 3571-en), itt már a jelentkezők több mint fele került be államilag támogatott képzésre. A harmadik legnépszerűbb szak pedig az ápolás és betegellátás volt 3277 jelentkezővel, ahová szintén a jelentkezők több mint fele került be állami helyre.

Az óvodapedagógus és a pszichológia képzést is mintegy háromezren választották a 2018-an felvételin első helyen. Előbbire 1552 hallgatót, utóbbira pedig 771 hallgatót vettek fel állami ösztöndíjas képzésre. Vagyis a pszichológia szak esetében a felvettek száma épphogy elérte a jelentkezők negyedét.

Jó hír a felvételizőknek: több szakon is csökkentették a 2019-es előzetes ponthatárokat

Mit lehet tudni a 2019-es felvételi előzetes ponthatárairól? Olvasói kérdésre válaszolunk.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.