Ezeket a fogalmakat minden felvételizőnek érdemes ismernie

Ti is idén fogtok felvételizni egyetemre vagy főiskolára? Érdemes már most utánajárni, mit jelent, ha állami ösztöndíjasként vagy önköltséges hallgatóként fogtok tanulni, és mit jelentenek a különböző betűjelek a szaklistában.

  • Eduline

Állami ösztöndíj

Nevével ellentétben az állami ösztöndíj nem egy hallgatói juttatás, amelyet minden hónapban megkaptok a bankkártyátokra. Ha valaki állami ösztöndíjasként tanul, az azt jelenti, hogy nem kell önköltséget (vagyis tandíjat) fizetnie.

Amikor elindul a 2019-es felvételi eljárás (december második felében), a Felvi.hu-n megnézhetitek a meghirdetett szakok listáját. Ha a „finanszírozási forma” oszlopban az A betűt látjátok, akkor az azt jelenti, hogy állami ösztöndíjas képzésről van szó. Ebben az esetben nem kell fizetni a tanulásért, viszont alá kell írnotok a hallgatói nyilatkozatot, amellyel vállaljátok, hogy a meghatározott időn belül megszerzitek a diplomát, a diplomaszerzés után pedig meghatározott ideig magyarországi munkahelyen dolgoztok.

Önköltség

Bár az egyetemek és főiskolák nem szívesen használják ezt a kifejezést, de ez valójában a tandíj – ha önköltséges (régi nevén költségtérítéses) szakra kerültök be a 2019-es felvételin, minden félévben be kell fizetnetek a féléves önköltséget, amely a képzéstől függően 150 ezer forinttól kezdődik, de a drágább szakok esetében akár az egymillió forintot is elérheti.

A Felvi.hu szaklistájában a K betűvel jelzik az önköltséges képzéseket, és a konkrét összegeket is feltüntetik – fontos, hogy mindig féléves önköltséget írnak.

Alap, osztatlan, mesterszak

A: ha a "képzési szint" nevű oszlopban látjátok, akkor azt jelenti, hogy alapszakról, vagyis BA- vagy BSc-képzésről van szó.

O: osztatlan képzés. Ezek olyan szakok, amelyeket a bolognai rendszer bevezetésekor nem választottak ketté alap- és mesterképzésre, hanem maradtak öt-hat évesek. Ilyen például az általános orvosi, a fogorvosi, a jogász-, a gyógyszerész-, az állatorvosi képzés.

M: mesterszak, vagyis MA- vagy MSc-képzés.

F: felsőoktatási szakképzést. Diplomát nem adó kétéves képzés, amelyet egyetemek és főiskolák indítanak.

Nappali, esti, levelező

N: nappali munkarend, hagyományos nevén nappali tagozat. A hagyományos órabeosztás, hétfőtől péntekig, napközben tartják az előadásokat és a szemináriumokat.

L: levelező munkarend. Részidős képzés. Az előadásokat és a szemináriumokat tömbösítve, hétvégéken vagy legfeljebb kéthetenként munkanapokon tartják. Ha munka mellett szeretnétek tanulni, jelentkezés előtt mindenképpen kérjetek információt a kiválasztott felsőoktatási intézménytől arról, pontosan mikor tartják az órákat.

E: esti munkarend. Részidős képzés. Az előadásokat és a szemináriumokat az esti órákban vagy hétvégenként tartják - itt is érvényes, hogy ha munka mellett tanulnátok, a jelentkezés előtt tudjátok meg, az adott felsőoktatási intézmény pontosan mikor tartja az órákat.

T: távoktatás.Viszonylag kevés ilyen képzés van, még mindig nem túl népszerű képzési forma itthon. A konzultációkat általában havonta tartják, vagyis jóval kevesebb órán kell résztvenni, mint a nappali, az esti vagy a levelező tagozaton.

A 2019-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket

Ez a felvételi egyik legfontosabb döntése: ezért lényeges a jó sorrend

Milyen szerepet játszik a 2019-es felvételin az a szaksorrend, amit meghatároztok a jelentkezéskor? Minden fontos infó a jelentkezési sorrendről.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.