Február elsejére tiltakozást szerveznek az Oktatási Hivatal Maros utcai épülete elé azok a diákok, akik szerint igazságtalan, hogy a 2019-es történelemérettségin már nem lehet használni a régebbi, kronológiát tartalmazó kiadványokat.
„2019-ben nem engedik használni azt a töriatlaszt, amiben kronológia van. Ha idén lehetett, akkor jövőre is lehessen! Ne engedjük, hogy a történelemből érettségizők egyetlen támaszát is elvegyék! Évszámokra fel! A Töriatlaszt ajánlott hozni” – írják az esemény Facebook-oldalán.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, már több mint 5700-an írták alá azt a petíciót, amelyet a nyár elején indítottak végzős középiskolások: azt szeretnék elérni, hogy a 2019-es érettségin is használhassák a kronológiát tartalmazó atlaszokat. Pedig az Oktatási Hivatal már közölte: mindössze háromféle, kronológia nélküli atlasz közül választhatnak majd.
Pedig – írják a petícióban a diákok - ez az évfolyam még nem az új, átírt atlaszokból kezdett tanulni, „nem azokat használhattuk különböző felmérőknél, hanem a jogszabály előtti atlaszokat”.
Hozzáteszik: a tanagyag nagysága miatt szeretnék használni az évszámokat tartalmazó atlaszt. „Szeretnénk, ha a történelemoktatás kritikus gondolkodást adna számunkra, nem pedig kizárólag a lexikális tudásunkat fejlesztené. A kronológia legalább olyan fontos a történelem érettséginél, mint a függvénytáblázat a matematika érettséginél” – írják.
Itt az OFI magyarázata: ezért nincs kronológia az új történelmi atlaszban
A 2018-as őszi és a 2019-es tavaszi érettségin már csak az új történelmi atlaszt használhatják majd a diákok. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) oldalán részletes cikk jelent meg arról, miért nem tartják jónak, ha kronológia is van az atlaszban.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
