Itt az OFI magyarázata: ezért nincs kronológia az új történelmi atlaszban

A 2018-as őszi és a 2019-es tavaszi érettségin már csak az új történelmi atlaszt használhatják majd a diákok. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) oldalán részletes cikk jelent meg arról, miért nem tartják jónak, ha kronológia is van az atlaszban.

  • Eduline
Túry Gergely

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a következő tanévben már csak „az állami tankönyvfejlesztésért és -kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlaszt” lehet majd használni a történelemérettségin – ezt az atlaszt dolgozták át 2017-ben és 2018-ban. 

„A történelmi atlaszok használatának lehetősége az érettségi vizsgán azért fontos, hogy a tanulók az évek során elsajátított térképhasználati kompetenciájukat is használhassák válaszaik elkészítéséhez” – olvasható az OFI oldalán, ahol részletes tájékoztató jelent meg az atlaszról. Hozzátették azt is: a korábbi atlaszok 20-25 oldalas kronológiai adatárral zártak, amelyek nemcsak egy-egy esemény dátumát rögzítették, hanem sokszor két-három mondatos leírást adtak az eseményről.

„Ennek használata tulajdonképpen nem kompetenciafejlesztés, hiszen a diákok gyakorlatilag kimásolhatták a kulcsmondatokat az esszékhez. Ráadásul ezek a kronológiai adattárak felesleges lexikai információkat is tartalmaztak, gyakorlatilag minden pedagógiai-módszertani szempontot mellőzve” – szögezi le az írás.

Az oldalon azt is kiemelik, hogy az új OFI-s atlaszban nem kronológiajegyzékben, hanem a térképeken szerepelnek a dátumok, „mert az EKE OFI azt tartja kompetenciafejlesztésnek, ha a diák a térképekről szerez információkat”.

„Az atlasz felhasználásával – a térkép jelzései segítségével például leírja a tavaszi hadjárat irányait, kiemeli a csatákat, és mindezt nem kimásolja az adattári mondatokra támaszkodva. De a „dátumok” nem csupán az atlasz térképein szerepelnek. A kerettantervben előírt évszámokat (kronológia) az atlasz 82-85. oldalán található Képes térképkereső évszámokhoz című rész tartalmazza” – írják.

Időközben 11. évfolyamos diákok petíciót indítottak azért, hogy jövőre is használhassák a kronológiát tartalmazó "régi" történelmi atlaszt az érettségin, erről itt olvashattok:

Harcolnak a szigorítás ellen a 11. évfolyamosok: már 2600-an írták alá a petíciójukat

Eddig több mint 2600-an írták alá azt a petíciót, amelyet 11. évfolyamos diákok indítottak: azt szeretnék elérni, hogy a 2019-es érettségin is használhassák a régi, kronológiát tartalmazó történelmi atlaszt. „Azok a diákok, akik 2019-ben fognak érettségizni, a hatályos jogszabályok szerint már nem használhatnak kronológiás atlaszt.

Ennek nem fognak örülni a középiskolások: kronológia helyett időszalag került az új atlaszba

"Ha a diák nincs tisztában az Aranybulla keletkezésének évszámával, akkor ennek az ismeretnek a megszerzéshez a térkép és az atlasz semmivel sem fog hozzájárulni" - írja az OFI 2017-es történelmi atlaszának "kronológiájáról" Hidas Gábor térképész. "Kronológia helyett egy nagyon leegyszerűsített időszalag került az atlaszba, középiskolai szinten ennek indokoltsága megkérdőjelezhető.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.