Felvételi pontszámítás: nem mindig éri meg emelt szintű érettségit tenni

Az emelt szintű érettségiért 50 többletpont jár a felsőoktatási felvételin - de nem mindig éri meg beszámítani az emelt vizsgát.

  • Eduline

Az emelt szinten teljesített legalább 45%-os eredményű érettségi vizsgáért többletpont jár, de csak abban az esetben, ha a jelentkező érettségi pontjait az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számítják – olvasható a felvételi tájékoztatóban.

A tájékoztató egy példát is hoz: a jelentkező történelemből emelt szintű érettségi vizsgaeredménnyel rendelkezik és az általa megjelölt képzésen a következő vizsgatárgyakat határozták meg a felvétel feltételéül: magyar nyelv és irodalom vagy történelem vagy matematika. Ebben az esetben a történelem emelt szintű érettségi is beszámítható, azonban ha a másik két vizsgatárgy eredményei alapján kedvezőbb lenne az érettségi pontszám meghatározása, akkor azt az emelt szintű történelem érettségi vizsgatárgy és az érte járó többletpontok nélkül számítják ki. Számokra lefordítva: jelentkezőnk történelemből 45%-os emelt szintű érettségi eredménnyel rendelkezik, a másik két beszámítható vizsgatárgyból pedig egy 96%-os és egy 98%-os eredménnyel. Az emelt szintű vizsgaeredmények figyelembevételével 98+45+50 = 193 pontja van, e nélkül számítva azonban 98+96 = 194 pontja, azaz számára kedvezőbb, ha nem számítják be az emelt szinten tett érettségijét.

A 2019-es felvételi pontszámításról szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Tényleg nem kötelező a természettudományos érettségi a felvételihez

Milyenek a felvételi pontszámítási szabályai 2019-ben? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.